Az Úrnak rendelési helyesek, megvidámítják a szívet. Az Úrnak parancsolata világos, megvilágítja a szemeket.

A parancsolatokra és a rendelkezésekre senki sem gondol szívesen. Valahogy nem jó ezeknek a szavaknak a csengése. A paranccsal nem érdemes szembeszállni. A katonák ezt nagyon jól tudják. A parancs megtagadása büntetést von maga után. A rendelkezésekkel valami hasonló a helyzet. Előírják az emberek számára, mit lehet tenni és mit nem. A rendeletek áthágása ugyancsak bünteétést von maga után. Miért van akkor, hogy a Biblia úgy beszél Isten parancsolatairól, mint ami megvidámítja a lelket?

Az úr gyermekei tudják erre a választ, mert ezt a saját életükben megtapasztalták. Az Úr semmi olyat nem kér tőlünk amit ne tudnánk teljesíteni.

Mégis ha túl nehéznek tűnik egy parancsolat teljesítése, Isten akkor is megadja az erőt nekünk.

A tanítványok azt a nehéz feladatot kapták Jézustól, hogy hirdessék az evangéliumot az egész világon. Ez szinte lehetetlen vállalkozás lett volna, ha az Úr nem adta volna a tanítványoknak az ígéretet: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön, és én veletek leszek a világ végezetéig. Mi is számíthatunk az Úr ígéreteire, ha valami feladattal bíz meg bennünket. Isten nem azért adta a parancsolatokat nekünk, hogy gyötörjön bennünket, hanem azért, hogy igaz életet éljünk, ami őt dicsőíti.

Imádság: Uram tőlem is azt várod el, hogy engedelmeskedjek a te parancsolataidnak, és mindenben hallgassak rád. Köszönöm, hogy ehhez megadod a szükséges erőt. Ámen.

----------------------------------

Zsolt--19--9--Az ÚR rendelkezései helyesek, megvidámítják a szívet.                                                  Az ÚR parancsa világos, megvilágosítja a szemeket.                                                                                 Az ÚR félelme tiszta, megáll mindörökké.                                                                                                  Az ÚR ítéletei változhatatlanok, és minden tekintetben igazságosak.

   Megint egy olyan szó, amihez az embernek nem kötődik kellemes emléke: félelem. A félelem tényleg nem Istentől van. Itt, ebben az igében viszont nem a rettegésről van szó, hanem arról a tiszteletről, amivel Istenhez közeledünk. Istenhez azért közeledünk ilyen nagy tisztelettel , mert ő bűntelen, és a bölcsessége is tiszteletet ébreszt bennünk. Ő minden ígéretéhez hű marad, és mindig igazságosan cselekszik. Az Úr mindenben a mi javunkat akarja, és azt szeretné, ha ezt felismerve követnénk őt. Egyszer, egy evangélizációs alkalmon megkérdezte valaki a prédikátort, hogy hány ember fogadta el az Urat. Ő azt felelte, hogy két és fél ember. Ez a kíváncsi ember azt hitte, hogy két felnőtt és egy gyerek tért meg, és ezért használja a lelkész ezt a szokatlan kifejezést. De ő kijavította, és azt mondta, hogy éppen fordítva, két gyerek és egy felnőtt. Amikor ezt a kérdező végképp nem értette, elmagyarázta neki a lelkész, hogy a felnőttek a fél életüket leélték már, de a gyerekek előtt ott áll az egész élet, amit az Úr félelmében élhetnek le.

A zsoltárokban azt is olvashatjuk, hogy az Úr parancsolatai többet érnek minden kincsnél. Értékesebb az Úr igéje, mint bármilyen vagyon vagy földi gazdagság. az Úr Jézus erről így beszél: "keressétek először Isten országát, és mindezek megadatnak néktek." Máté 6,31-33

Ha Isten parancsolataid követed, akkor az ő országát keresed.

Imádság: Uram, te olyan hatalmas vagy. szeretnék mindig eleget tenni a parancsolataidnak, mer tudom, hogy a javamat szolgálják! segíts nekem, hogy mindig tisztelettel beszéljek rólad! Ámen.

------------------------------

Futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban
adott jutalmáért. (Fil 3:14)

A hívő embernek mi lehet a legfőbb célja? Pál apostol így fogalmaz mai
Igénkben: futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus
Jézusban adott jutalmáért. Célunk az üdvösség, a mennyek országa. Isten hív
bennünket oda, és hit által a mienk. Nem emberi teljesítmény miatt fogunk
odajutni, hanem mert Jézus által a mienk. Az Úr Jézus Krisztus golgotai
áldozatának, és feltámadásának következménye a bűnbocsánat és az örök élet.
Aki ezt elhiszi, hogy mindezt Isten az ő Fiában, Jézusban neki tulajdonítja,
annak része lesz benne. De ez bennünket nem elkényelmesít, hanem még
eltökéltebbé tesz. Amikor Pál, mint Isten gyermeke futóként ábrázolja magát,
akkor nem egy megfáradt, lendületét vesztett, lepihenni készülő embert fest
elénk, noha nem volt már fiatal, amikor ezeket írta, hanem egy céltudatos,
mozgásban lévő emberként jeleníti meg önmagát. A hívő ember nem szurkolóként
van jelen ebben a versenyben, hanem maga is ott fut a többiekkel. Nem
kívülről nézi a versenyt, hanem belülről látja, és másokat is bevonni akar.
Együtt akar másokkal a helyes cél felé futni: a mennyek országa felé. Mert
vagy odafelé tart valaki, vagy a kárhozat felé. Nincs harmadik irány.
Futásunk lendülete más és más lehet, de az irány végtelenül fontos.

A nap gondolata:

Az igazi bátorság nem a félelem hiánya, inkább a félelem legyőzése.