2016. július 15., péntek



Tanuljátok meg... (Mt 11:29)

Tanulás. Ha ezt a fogalmat az iskolára szűkítjük le, akkor könnyen kicsúszik
a szánkon a legkézenfekvőbb kifogás: öreg vagyok én már ahhoz. Ezt mondja a
hatvanas éveiben járó nyugdíjas, de a harmincas éveiben járó, még fiatalnak
számító, dolgozó ember is. Csakhogy nem lenne szabad ilyen könnyen
elhatárolódni a tanulástól, az ismereteink gyarapításától. Miért? Mert
például egyáltalán nem mindegy, hogy tanulunk-e a saját hibáinkból?
Észrevesszük-e, hogy valamit rosszul csináltunk és legközelebb másképpen
végezzük-e el? Ha igen, akkor arra is azt lehet mondani, hogy az is tanulás.
De ugyanígy tanulhatunk mások hibájából, kárából, tévedéséből, ballépéséből.
Ha innen közelítjük meg a tanulást, akkor már sokkal közelebb állhat
hozzánk. Te hogy látod önmagad? Hitéletedben nincs már mit tanulni? Mindent
tudsz? Becsapnád önmagad, hogy így gondolkoznál! Ne tedd! Inkább vedd
komolyan Jézus szavát, aki azt mondta egykor övéinek és most nekünk mondja:
tanuljátok meg...

A nap gondolata:

Engedd, hogy az Úr naponként megáldjon téged, - csak így lehetsz áldás
barátaid számára. (Zeller)
------------------------


Tanuljátok meg... (Mt 11:29)

Ez egy olyan felszólító mondat, mely sokszor sok helyen sokak ajkáról
elhangzik. Főleg az iskolákban. Bizonyára sok tanító, tanár mondja a
gondjaira bízott osztályba tartozó gyerekeknek, fiataloknak: tanuljátok meg!
És ez így van rendjén, így természetes: a pedagógus feladata a nevelés, a
tanítás, a gyermekeké pedig a tanulás. Mondhatnánk erre mi, akik már nem az
iskola padjait koptatjuk, hogy minket ez a felszólítás egyáltalán nem érint,
semmi közünk hozzá. Pedig tévedünk, ha így gondoljuk. Ugyanis ezt a két szót
Jézus Krisztus is elmondta a tanítványainak. Olvashatjuk mai Igénkben Jézus
világos szavait, melyek azonban nemcsak ott és akkor a tizenkettőt
szólította meg, hanem itt és most nekünk, ma élő tanítványoknak is szól.
Bennünket is tanulásra kér Jézus. Szerinted mit kell tanulnod?                                       Minek az elsajátításában kell előrehaladnod? Jézus mit vár tőled?

A nap gondolata:

Sokan kapkodnak az ígéretek után, de kevesen hajolnak meg a feltételek
alatt.
------------------------------

Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját! (Jel 2:10)

Az olimpián minden számban csak egy győztes van. Az életben azonban mindenki
győz, aki hit által Jézust Megváltójának fogadja el és vele járja életútját.
Az ilyeneket a halál sem választja el Uruktól és az örök élettől. Legyen
példa előttünk Jézus Krisztus céltudatossága. Ő tudta, hogy földi életének
célja a világ megváltása. Ő szenvedni, meghalni és feltámadni jött közénk.
Ettől az úttól, noha voltak, akik igyekeztek letéríteni, de nem jártak
sikerrel. Nem járhattak sikerrel, mert Mennyei Atyjára, az élő Istenre
tekintett. Tudott lemondani, nem akármilyen áldozatot hozott értünk és
végigment a kijelölt úton. Ilyen céltudatos hívő életet kívánok
mindnyájunknak, mely nemcsak földi célokat tud kitűzni, hanem ismeri és
követi a nagy célt, az üdvösséget és másokat is oda szeretne eljuttatni.

A nap gondolata:

Az Isten nem kíván lehetetlent. A hívő rendes, egészséges életéhez hozzá
tartozik a világ, a bűn és a test feletti győzelem. (Stewart)
-----------------------------

Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt... (Zsidó 11:6)

Gondolkodtatok már rajta, hogy mennyit ér a hitünk? Ha igen, ha nem,
elmondok egy rövid történetet. Két fiatal egyetemista beszélgetett egyik
alkalommal és egyikük így szól társához: Hallod, neked mennyit ér a hited?
Én sportolok, ám ahhoz, hogy futásban néhány századot javítsak a legjobb
időeredményemen, sokat kell edzenem. Te viszont azt mondtad magadról, hogy
hívő ember vagy, mégsem láttalak még sem imádkozni, sem Bibliát olvasni, sem
templomba menni. Neked mennyit ér a hited? Tényleg nem attól lesz valaki
hívő ember, ha annak mondja, vagy tartja magát, hanem attól, ha ennek
látható jelei is vannak életében. Látják ezt mások? Eléjük éljük az Úrba
vetett bizodalmunkat?

A nap gondolata:

Nagy erő kell ahhoz, hogy az ember a küzdelemben megálljon, de még nagyobb,
hogy a győzelem mámorában el ne essék. (Spurgeon)
------------------------------








Kegyelem, Isten csodás találmánya,
Nem vagyok, már a sötétség szolgája,
Felemelt, életet adott, csak Érte élek már!

Ó, a kegyelem Isten drága ajándéka,
Nevemet az Élet Könyvébe beírta,
Szabadon járok utamon, mert Ő felemelt!

A Bárány drága vére ömlött ki cserébe,
Azért, hogy én kegyelmet kapjak,
A csata el van döntve, mert Jézus eldöntötte,
A vádló száját végleg befogta.

Rám talált a kegyelem,
Nincs már többé kárhoztatás,
Enyém lett a kegyelem,
Isten nekem is megbocsát!

Az ellenem szóló vádirat kimondta,
Hogy bűnös vagyok, nincs remény a számomra,
Kötelező cipelni a terheket,
A bűntetést megúszni már nem lehet ???
Az ellenem szóló vádirat ottmaradt,
A Golgotai kereszten a vér alatt!

Rám talált a kegyelem...

Kegyelem, nincs már többé kárhoztatás,
Enyém lett a kegyelem, Isten nekem is megbocsát,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése