Példák az életből !      …… Sadhu Sundar Singh :…….

Láthatatlan erőforrások : 

Néha előfordul, hogy a száraz talajon zöldellő, virágzó fa áll. Ezeknek a fáknak a gyökere--- mint kiderült --- rejtett vízérre talált a talajban. Ugyanígy van az imádkozó ember.

Függetlenül attól,hogy milyen nyomorúságos körülmények között él,--- örvendező, boldog,

Gyümölcsöző imádságban, az élő víznek forrásából nyernek erőt és életet.

Ezért örök értékű gyümölcsöket terem,  Zsolt. 1: 2-3-

---------------------------------- 

A reagálás lehetősége :

A világban természetes törvények ,--- a nehézkedés ,a vonzás és taszítás törvénye,--- tartják fenn a rendet.   Szellemi téren ezek az erők az Isten szeretetében mutatkoznak meg.

A mágnes nem azért vonzza magáéhoz az acélt, mert különösen értékes, hanem mert reagál a mágnes vonzására.  Az arany sokkal értékesebb, de nem reagál a mágnes vonzására.

Isten vonzza azt ,aki bűnének tudatára ébredt és bűnbánatra jutott, de nem vonzó annak számára, aki igaznak tarja magát és ne, reagál az Isten szeretetének vonzására.

--------------------------------------

A körforgás fenntartása:

Aki hegyes – dombos vidéken lakik, belefáradhat   a hegymászásba és kérdezheti magában, hogy Isten miért is teremtett hegyeket? Jobb lett volna, ha minden síkság lenne.  Nem gondol arra, hogy milyen hasznosak  és nélkülözhetetlenek a hegyek.

Például a hegyek tartják fenn a víz körforgását. Ez pedig éppen olyan fontos, mint testünkben a vérkeringés. 

Ugyanígy szellemi életünket egészséges keringésben tartják a fel

És alá hullámzó élet,- nehézségek és a kereszthordozás .

Megóv az elakadástól, mozgásban tart. Úgy látszik bár, hogy a kereszt szeges és nehéz , de áldást és megújulást hoz.

----------------------------------------------

Szabad vagyok mert cselekszem !

Megvan a képességem különbséget tenni jó és a rossz között, választhatok !

 Vagyis lényem határain  belül cselekedhetek. Máskülönben nem volna értelme a jó és rossz közötti megkülönböztetésnek.

Az ízlelés érzéke mondja meg nekem, mi édes és mi keserű.

Ha nem állna szabadságomban azt tenni, amit akarok, akkor az ízlelés érzékének nem volna értelme. Szabad vagyok ,-- nem azért ,mert másképen is cselekedhettem volna, hanem egyszerűen azért, mert cselekszem.

--------------------------------

A táborban  :

 Egy este az imádkozó katonát egyik gúnyolódó társa dühében sáros csizmájával fejbe ütötte

Reggel meglepetve látta, hogy sáros csízmája kitisztítva, kifényesítve  áll az ágya mellett.

Meggyalázott katonatársa cselekedte ezt. A gyűlölködő katona könnyezve kért bocsánatot és nemsokára megtért.  A hívő katona az Úr Jézus példáját követte.  Máté 5: 44.v. szerint.

-----------------------------------

 Jézus nem azért jött :

Hogy új életstílusra  tanítson!  Beállitotságunk az élethez megváltozik ugyan, de nem ez volt jövetelének  főcélja, hanem hogy megváltsa a világot!

Látókörünk kitágul ugyan, meglátjuk, hogy az egész világ, minden teremténye milyen nyomorúságban van, de ez ne ejtsen kétségbe, hanem indítson mély szánalomra és késztessen arra, hogy ahol csak tehetjük, enyhítsünk a bajokon !

                                      ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Tűzpróba

Gusztáv már fiatal korában kiállta a tűzpróbát. Tanuló volt egy  autószerelő műhelyben. Hétfőn reggel a segédek és  tanulók sorra  dicsekedtek piszkos viselt dolgaikkal, vasárnapi élményeikkel.

--- Te hol voltál tegnap ?:  --- szegezték a kérdést Gusztávnak .

--- Bibliaórán--- mondta a kérdezett bátran .

Általános gúnykacaj, durva tréfák, szitkok özöne között Gusztáv nem félt, nem riadt vissza.

--- Mi szépet tanultál ott ?

Gusztáv válaszol.—Jézus szavát : Íme én küldelek titeket mint bárányokat a farkasok közé.

Egyszerre csend támadt . Elment a kedvük a csúfolódástól.

Később megkérdeztem Gusztávtól :

--- Mit gondoltál, amikor így kereszttűzbe vettek ?

Az arca ragyogott .

---Ű azt gondoltam, az egész műhelyt meg akarom hódítani Jézusnak !

Ma egy sem káromkodik. Durva szót sem lehet hallani a műhelyben. Hát ez történt ,amikor egy bárány a farkasok közé kerül .

                                         ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

---------------------------------

Kísértés .

A kék égből halk szellőrezdülésre
úgy hulltak rám aranyló levelek.
Az ősz köszöntött, mert nem vettem észre
s fülembe súgta: „Megismertelek”.

„Kies tavasz hiába indított el,
enyém maradt a szíved ritmusa.
Enyém maradt a dalaid zenéje.
Halálba hull a győzelmes tusa.

Valami nagy tavaszi álom éget,
de lábad ősz avarban botlik el.
Krisztust követnéd, égi fényességet.
de föld kötöz és roskadozni kell.

Csak roskadozz, tündöklő eszményképnek
idétlen, torz valósággyermeke!
Ha majd a kínlódások összetépnek
ájultan hullsz a két kezembe te;

S az őszi erdő újra dalra zendül,
sebzett szívedre száz szépség szakad.
Nem, nem én nyújtom ki a kezem érted…
Sápadtan, sírva visszajössz magad.”

Hallgatva mentem, át a néma kerten
és minden fájt: a cél, a szép, a rend,
melyet én, nyomorult, kitűzni mentem,
hogy elmaradjak roskadozva lent.

Minden úgy fájt. De akkor jött a Mester.
Karjába vett, mint síró gyermeket.
Szava szelíd kötés volt sok sebemre:
„Ne higgy neki! Hisz elvégeztetett!

Ősztől és a téltől, minden ellenségtől,
önmagadtól is megmentettelek.
Hasztalan hullnak kéklő messzeségből,
Szívedre a sárgult, őszi levelek!”
Túrmezei Erzsébet (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)