Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az õ igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Máté 6,27-33

"Jézus a gyermekek kezébe adta a gyönyörű liliomot. Miközben e kicsinyek és nagyobbak az Atya fényében sugárzó fiatalos arcát nézték, ezt a tanítást kapták: "Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek (a maguk természetes szépségében és egyszerűségében): nem munkálkodnak és nem fonnak; de mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy". Ezt követte e drága ígéret és e fontos tanítás: "Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább titeket, ti kicsinyhitűek?" 
  Krisztusnak a hegyi beszédben elmondott szavai nemcsak az ifjúsághoz szóltak, hanem a nagy tömeghez is, amelyben aggódó, kétségekkel teli, csalódástól és bánattól megsebzett férfiak és nők szorongtak. Jézus így folytatta: "Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van." Majd a sokaság felé tárva karját, így szólt: "Hanem keressétek először Istennek országát, és az Ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" (Mt 6:28-33). 
  Így magyarázta Krisztus azt az üzenetet, amelyet Ő maga bízott a liliomokra és a mező füvére. Szeretné, ha ezt leolvasnánk minden liliomról és minden fűszálról. Szavai telve vannak biztatással, és megerősítik Istenbe vetett bizalmunkat." 

E.G. White, Krisztus példázatai

-----------------------------

Választás

„Mert ez a parancsolat, amelyet ma parancsolok neked, nem megfoghatatlan előtted, és nincs is távol tőled. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy föl a mennybe, hogy lehozza nekünk, és közölje velünk, hogy teljesíthessük? A tengeren túl sincs, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át a tengeren, hogy elhozza nekünk, és közölje velünk, hogy teljesíthessük? Sőt nagyon közel van hozzád ez az ige. A szádban és a szívedben van, hogy teljesíthesd. Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a gonoszt is azzal, hogy ma azt parancsolom neked, hogy szeresd az URat, a te Istenedet, és az ő útján járj, és tartsd meg az ő parancsolatait, rendelkezéseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és megáldjon téged az ÚR, a te Istened azon a földön, amelyre bemész, hogy tied legyen.”

Mózes 5. könyve 30:11-16

Az életünk tele van döntéshelyzetekkel. Választanunk kell akkor, amikor vásárolni megyünk (mit, hol, mennyiért…). Választunk iskolát és munkát, párt és pártot… és folytathatnám a sort. Ha nem akarunk sodródni, döntéseket kell hoznunk. A helyes döntéshez pedig megfelelő információk kellenek.

Ha élet és halál között kellene választanunk, nyilván mindenki gondolkodás nélkül az élet mellett tenné le a voksát. De kérdések ettől sokkal árnyaltabbak, és többnyire az alapkérdésekről szólnak. Sokkal inkább, mint a következményekről. Az alapkérdés Izrael életében (és a miénkben is) az, hogy Istent választják-e, az élet forrását. Ha Istent választjuk, akkor a jót, az egészet, az engedelmességet és az örök életet választottuk – azért mert Ő ezt ígérte számunkra. Mindennek ő a biztosítéka. Isten itt e földön is képes békességet, örömöt, előrehaladást biztosítani, ha benne bízunk. Szeretnénk egy ilyen életet, de a feltételeit tudatosítanunk kell magunkban. Ezért szól a felhívás.

A halál gyakorlatilag nem más, mint az Istentől eltávolodás következménye. Ha elszakadunk az életet adó Istentől, egy idő után elveszítjük az élet lehetőségét is. A halált általában nem választják az emberek, csak szembesülnek vele, mint a bűn következményével.

Nos, a választást nem lehet elkerülni. Minden apró élethelyzetben döntenünk kell: Isten útját járjuk, vagy a magunkét? Az számít, amit ő mond, vagy meg sem hallom hangját? Örök életre vágyom? – de Isten nélkül? Ez így nem fog működni!

Válasszuk az életet! Válasszuk Istent, aki mindent megad, amire szükségünk lehet!

-------------------------------------------