A csodaszer.

„Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.” Zsoltár 51:9

  Jó volt gyereknek lenni, egyszerűnek, tisztalelkűnek! Habár, a tisztasággal néha akadt gondom. Nyári zápor után kirohantam a testvéreimmel együtt a pocsolyákba ugrálni. Tavasszal a még nedves földből golyót gyúrtunk, majd rátűztük egy bot végére, megsuhintottuk és már repült is. Koszos mancsunkat, jobb híján, a nadrágunk szárába töröltük. Édesanyám mindig megszidott bennünket, de egy mosás a nadrágnak, egy mosdás nekünk, és máris patyolat tiszták voltunk. Lelkünk további tisztaságát pedig a korholó szavakról őrzött emlék védte egy darabig.
Aztán, ahogy nőttünk, úgy sikerült a ruhánk tisztaságát egyre jobban megőriznünk; a lelkünk tisztaságát egyre kevésbé. Jöttek a hazugságok, a megalkuvások, az árulások és sok egyéb bűn, amire nem vagyunk büszkék. Olyan jó lett volna egy csodaszer, mint anyám illatos vize, kedves, de mégis korholó szava. De nem találtam sehol.
Izráelben régen volt egy csodaszer, a tisztító víz, amit a lélek tisztítására használtak. A papnak az áldozati állattal együtt el kellett égetnie izsópot, cédrusfát, karmazsint. Majd a megmaradt hamuból egy keveset belekevertek élő, friss vízbe. Az így készült tisztítóvizet egy csokor izsóp segítségével hintették a tisztátalanná vált emberre, hogy megtisztuljon. Nem azért, mert sárgolyót gyúrt, hanem azért, mert valami olyat tett, amivel áthágta a tisztasági törvényt. Azért, hogy a lelke is megtisztuljon.

De hogyan képes ez a csodaszer megtisztítani a lelket? Az áldozat és az engedelmesség útján. Az áldozat jelképezte az eljövendő Megváltó halálát, a szertartás végrehajtásában a bűnös részvétele a bűn elismerését, a készséget a változásra, hogy döntött a helyes út mellett. Ma sincs más csodaszer, ami a lelkem megtisztítaná. Csak Jézus értem, helyettem kiontott vére és az én hajlandóságom. Restás László

 

Egyszerű tetteink jutalma .

„És aki inni ad egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.” Máté 10:42

Adtál már inni valakinek, aki szomjas volt? Fel- vagy lesegítettél valakit valamilyen járműről? Vitted olyan ember csomagját, aki gyenge volt? Rámosolyogtál már valakire, aki szomorú volt? Ugye, hogy jól eső érzés? Ez volt a jutalom!
Az örök életért nem fizethetünk meg, azt már lefizette Jézus. De aki megértett valamit az Ő szeretetéből, az átalakul.
John D. Rockefeller kemény munkával elérte, hogy 30 éves korára milliomos lett. Kitűzte a célt, hogy 50 évesen milliárdos lesz. És sikerült! Ám a túlhajszolt élet teljesen kimerítette. Azt mondják, hogy 50 évesen úgy nézett ki, mint egy múmia. Nem bírt enni. Mindenki a közelgő halálát várta. Egyszer csak megértett valamit a szeretetről, és elkezdte jóra fordítani pénzét. Alapítványokat hozott létre, iskolákat segített.
Aki majdnem meghalt 50 évesen, 97 éves koráig élt. Hajrá! Éld túl Rockefellert!

Rejtekhely.

" Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondja az

Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!",-„ Zsolt 91,1-6.

1. Elrejtőznék. Gyakran azért, mert nem bírom azt a sok szemetet, ami körülvesz a világomban. Szeretném, ha Isten véget vetne mindennek, és végre hazamehetnénk. De jó lenne, ha észrevétlen lennék, akkor, ha valami butaságot teszek.

2. Szeretnék kitörni a névtelenségből és végre mindenki a nevemen, szólítana. Olyan jó lenne, ha mindenki ismerné, hogy én kivagyok, meg mit teszek és megemlékezne róla.

Elrejtőzés és megmutatkozás- mindkét vágy bennem van. Milyen jó, hogy Istenben az egész életem biztonságban van! Amikor elakarok rejtőzni és biztonságot keresek Ő ott van, és amikor meg kell mutatnom, hogy ki vagyok Ő adja a számra a szavakat.

Isten számomra az a biztos pont, aki nem változtatja meg terveit, csak célegyenesen előre vezet. És a lehető legjobban. Csoda ez nekem mindennap, amikor keze nyomát újra és újra felfedezem.

Nem tudom, hogy Te, aki olvasod, hogyan vélekedsz erről, de én csodának élem meg a történéseket az életemben.

Tudd, neked is vannak csodák az életedben. A ráncos mosoly a nagyid arcán, az ölelő párod, akit hazavárhatsz, a gyereked, akinek letörölheted maszatos arcát.                 A pék, aki ugyanolyan finomra süti meg a kenyeredet, a postás, aki minden áldott nap  meghozza a postád. A csoda ott van a szomszédod szemében, aki segít a bőröndöd lecipelni, és ott van az ügyintéződ szemében aki rendelkezésedre áll.

Csoda, mely biztosítéka Isten oltalmának a fizetésed, vagy a munkanélküli segélyed. A forrón gőzölgő leveske, amit drága hittestvéred tesz eléd. És az imára kulcsolt kezek, amiket gyakran nem is látsz! De vannak, léteznek!

Az Úr biztos menedék!