VIRÁGVASÁRNAP.                                   Jeruzsálem felett a nap megáll
meghökkenve, földi fénytől vakon:
pálmák bókolnak, lomb-eső hull,
s könny harmatoz hosszú szakállakon.

Minden arc fénylő, elragadtatott.
Hozsánna száll ujjongva szerteszét.
Száz anya áll az út kétoldalán,
feje fölé emelve kisdedét.
A nap csak ámul, szemének se hisz,
és keresi, kit ünnepel a nép?
Nem lát mást, csak egy szelíd alakot,
s egy szamarat, mely bólogatva lép.
Nincs pompa, nincs ékes királyi dísz,
így vonul a szegények Mestere.
szemében könny, szívének fáj az ünnep,
s mellére hajlik bánatos feje,
de mégis Isten, kit csoda kísér,
melyhez hasonlót a nap sohse lát,
hogy úgy fogadjon egy koldust a nép,
mint diadalmas hadvezért, s királyt,
a nép mely porban csúszik, talpát nyalja,
azoknak, akik durván rátaposnak,
a nép, most egyszer! hozsánnát kiáltott
a megvetettnek, az alázatosnak!
*
Aranypír száll a sokaság felett
de rossz agyakban erjed már a végzet.
Jaj, nem tudja még senki sem, csak Ő,
Hogy ötödnapra a föld mire ébred! Bódás János

---------------------------------------------

 Mysty Kata:  Az olajfák hegyén .
Mennyei helyen  ott van a helyem.
Egyedül a csenddel,  egyedül Istennel.
"Atyám, te is így akarod,  népemet el nem hagyod;  Atyám ,Te megteheted,
a megtorpanókat is vezeted!
Ne a mi akaratunk legyen ,  csakis a Tied : - kérem e hegyen.
Angyali erőd új erőt kínál, izzadó vércseppjeim  , a kínhalál.
Imádkozzatok szüntelen,  kísértésektől mentesen ...
Az ige testté csak akkor válik, ha hitbéli voltotok mindenkor áldást áhít.. "
Tanít a szél is, gigászi erőd  és  hited!Tanítványok között érthető a beszéded!?Júdások kísérnek , Péterek fülelnek, Égiek az életről vidáman zenélnek.
A tanításod olcsó és foszló kalács ; de elragadó , mert semmi nem ámítás!                              Mégis majdnem semmitmondó "állítás"! Gúny, szitok, átok mocska mily záporozó, .                                                                                      Pusztába kiált a szó... Miért  hiábavaló!?

----------------------------------------

"Legyek én gyertya csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, ne tudjam soha kiért és kikért égek" (ismeretlen)

Mysty Kata: Ki szamárháton..
Ki szamár háton lovagol,
nem hatalmat , bűnt "tankol"!
Vonul elé sűrű ármányáradat ;
tőrt érző szívében a bánat arat
S ami megtörtént e napon,
Jeruzsálem őrzi még vajon?

Legyen az kulacs meleg napokon!
Legyen kincset érő titkok szent virága!
Legyen fény, jövőt nyitó napablak világa!
Legyen hív küldetés ,s a bűnök királyi ravatala!
Legyen a"virágvasárnap"kálváriája
a titáni szenvedésünk örök halála az élet diadala!
-------------------------------------------------

Virágvasárnapra Ismeretlen szerző verse

Úr Jézusom, mondd meg nékem,
Miért nem lehettem ott,
Ahol az a sok kis gyermek
Oly boldogan ujjongott?

Én miért nem kiálthattam
Szép hozsannát nevedre?
Miért is nem loboghatott
Pálmaág a kezembe' ?

Ó, hogy zengte volna ajkam
Az ünneplő tömegben:
Íme, százszor áldott, aki
Jő az Úrnak nevében!

Nem voltam ott, lelkem mégis
Igaz örömtől lángol,
Mert szent parancsot kaptam a
Bevonuló Királytól,

Hogy kiáltsam minden szívnek:
Tárulj, ha jön a Király!
- Aki Jézust befogadja,
------------------------------------------------------

A százados így szólt: "Bizony, Isten Fia volt ez!" (Mt 27,54)

Virágvasárnap van, a nagyhét kezdete, amikor Jézus Jeruzsálembe való győzelmes bevonulásán, a tömegeken és a hozsánnákon túl tekintünk, egy magányos és elszigetelt időszakra. Az első nagypéntekre gondolva a kereszt emlékeztet bennünket, hogy csak az Istennek való engedelmeskedés által szerezte meg Jézus a győzelmet.
Az eljövendő dicsőség ünneplése egy pálmaágakkal borított úton kezdődött. Ahogy tovább tekintünk a keresztre, az éljenzés nincs elfelejtve, a Jézus elé letett pálmaágak nem hiábavalók. Isten Fia engedelmes egészen a halálig.
Talán a Megváltó halála körül történt jelek és csodák késztették a századost, hogy kimondja hitvallását, "Bizony, Isten Fia volt ez!" (Mt 27,54). Lehet, hogy megkísért minket a gondolat, hogy leértékeljük, vagy hogy kevésre tartsuk hitvallását. De Jézus Jn 12,32-ben mondja: "Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket."
Az Írás nem számol be arról, hogy hitvallása után mit tett a százados. Megváltozott az élete? Története arra hív bennünket, hogy saját hitvallásunkon elgondolkozzunk, és megkérdezzük magunktól: Hogyan változtatott ez meg engem?

A nap gondolata:

A hit átveti magát az idő korlátján és diadalénekbe kezd, amikor a csata még javában zajlik. (Spurgeon.

--------------------------------------