Gyógyíts meg engem, ...

"Uram, Istenem! Sok csodás tervet
vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható .Szeretném hirdetni és elmondani,
de több annál, amit fel tudnék sorolni." 40. Zsoltár 6. verse

Szeretném elmondani, milyen csodálatos az én Istenem, az én Uram. Sokat gondolkoztam, hogyan tudnám elmondani, de rájöttem, hogy nincsenek meg azok a szavak, amelyekre szükségem lenne. Annyira szép, annyira csodálatos és annyira szerető az én Istenem, és amikor hozzám beszélt rám tört a sírás, és ehhez az igéhez vezetett, miután elmondta nekem, hogy Ő megment engem és meggyógyít engem. Rögtön, könnyeim között, a számítógép elé akartam ülni, hogy leírjam, milyen csodálatos Ő. Nem kaptam a szavakat. 

 - Ó, Uram, melyek azok a szavak, amelyek elmondhatnák, milyen csodálatos vagy? - kérdeztem Tőle!

Ő meg válaszolt: - tudom, gyermekem, hogy szeretnéd elmondani, szeretnéd hirdetni, de látod, Dávid sem kapta a szavakat. 

 - Ó, igen Uram, szeretném kikiáltani a világnak, hogy te milyen jó vagy, hogy most is itt vagy velem, és én érzem a Te jelenlétedet, és olyan jó a Te Atyai karjaidban menedéket találni.

Egy kicsit gyengélkedem, valami ráakaszkodott a torkomra, majd a lábaim is fájni kezdtek, elgyengültem. Szívemben vágyat éreztem, mintha Isten Szelleme mondta volna, hogy vegyem magamhoz az Ő beszédét. Szeretem az Igét. Megváltoztatta az életemet. Most is ég az arcom, lehet, hogy lázam van? Ő tudja. És Ő valóban tudja! 

Nos a következő Igével beszélt hozzám:

"Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre,
ha bajba kerül, megmenti az Úr.
Az Úr megőrzi, és életben tartja,
boldog lesz a földön,
nem engedi át ellenségei dühének.
Az Úr enyhülést ad betegágyán,
jobbulást ad neki,
valahányszor betegen fekszik.
Ezt mondom: Uram, légy kegyelmes hozzám!
Gyógyíts meg engem, ... "
41. Zsoltár 2-5. verse

Igen, gondolni azokra, akik valamiben szükséget szenvednek, és ezért tenni, az boldogságot hoz az ember szívébe. Megtapasztaltam, tudom, csodálatos boldogság Istentől. És Istennek való engedelmesség, mert Ő mondja nekünk, hogy tegyük ezt. Az Ő része, amit megígért, az igevers többi része.

Isten berágta a számba ezeket az Igéket, és én, akár Ezékiel, megettem azokat, könnyek között, mert olyan volt, mint az édes méz a számban. Olyan volt a lelkemnek, mint a nyikorgó vasnak a zsír, mint a kiszikkadt földnek az esővíz, mint a felkelő Nap meleg sugara a hideg harmattól didergő fűszálnak. Nem tudom azokat a szavakat, talán nem is fogom tudni, melyekkel leírhatnám, milyen csodálatos az én Jézusom. De azt el tudom mondani, hogy Ő az enyém.

Értem szenvedett, értem vállalta a fájdalmakat, a betegségeim fájdalmait, amik most gyötörnek, vagy amik valaha gyötörni fognak földi életem során. Ézsaiás, aki látta az Úr dicsőségét, nagyságát, szépségét, szentségét, megdöbbenhetett, amikor a Szent Szellem egy olyan férfiúról beszélt neki, aki Istentől jön, aki fájdalmak férfia, betegség ismerője. Aki mindezt azért teszi, hogy Isten akaratát véghezvigye, megtörjön a teste, hordozza bűneinket, igazzá tegyen sokakat, közbenjárjon a bűnösökért. Aki meglátja utódait, örökké él. Az én Jézusom volt csak képes erre.

Csak Ő volt képes hordozni az én fájdalmaimat, csak Ő volt képes viselni, elviselni betegségeimet. Miért tette mindezt? Miért volt kész vállalni ennyi fájdalmat, ennyi szenvedést? A világban sok fájdalom, betegség, szenvedés van. De ezeket már valaki elhordozta, ezeket már valaki magára vette! Fel tudjuk ezt fogni? Hány beteg kiált ma Istenhez nyomorúságában, fájdalmában, szenvedései közepette? Valaki már elhordozta, valaki már viselte azokat a fájdalmakat, azokat a betegségeket. Ő ismer minden betegséget. Ő a betegség ismerője. És én nem tagadom le a fájdalmaimat, nem tagadhatom le, hiszen ott van. Olyan lenne, mint letagadni a gravitációt és leszökni magasról. De viszont hiszek! Hiszek abban, hogy az Ő beszéde felülírja a fájdalmat. Hiszem, amit Ézsaiás leírt a Szent Szellem ihletésére:

"Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket,
bűneink miatt törték össze.
Ő bűnhődött , hogy nekünk békességünk legyen,
az ő sebei árán gyógyultunk meg."
Ézsaiás 53,5

Hiszem, hogy Ő nagy árat fizetett, amit én nem tudtam volna kifizetni, hogy az én fájdalmaim elmúljanak, megszűnjenek, és meggyógyuljak. Ez a hit csodálatos, amit Istentől kapunk, hogy higgyünk. Ő azt mondta az embernek: " minden lehetséges annak, aki hisz." Lehetséges, hogy meggyógyuljak Isten Igéjéből merített hitem alapján? Igen, igen, igen, lehetséges, hiszen már nemegyszer megtapasztaltam, csak még nem írtam róla. De, igen, Ő azért jött, hogy a betegeket meggyógyítsa, nem az egészségesekért jött, az egészségesnek nincs szüksége orvosra. 

Az én Uram adja az enyhülést, Ő adja a jobbulást, nála van a gyógyulás, Ő segíti fel a nyomorultat, a szenvedőt, a fájdalmaktól gyötört embert. Mert Ő kegyelmes, irgalmas Isten. Miért vállalta fel a világ fájdalmát, betegségeit, nyomorúságát, szenvedését? Azért, hogy nekünk békességünk legyen, hogy egészségesek legyünk, hogy az Atya akarata célhoz érjen vele, hogy meglássa az utódait, akik meggyógyulnak majd az Ő kegyelme által, akik hisznek a Fiúban.

Azt mondtam az Úrnak: légy kegyelmes hozzám, gyógyíts meg engem! És akár a repülő, amikor felszáll, ahogyan legyőzve a gravitációt a fellegekbe emelkedik, úgy hiszem, hogy az én Istenem beszéde, amely az Ő szájából származik, legyőzi a fájdalmat testemben és szárnyra kelhetek, mint a saskeselyűk:

"De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el."
Ézsaiás 40,31

Ó, Uram, úgy szeretném elmondani, hogy Te vagy a gyógyító, Te vagy a szabadító, Te vagy a Megváltó. Úgy szeretném elmondani, hogy nem Te vagy a hibás a sok szenvedésért, fájdalomért, nyomorúságért, ami ebben a világban van, úgy szeretném elmondani, hogy készítesz egy új világot, ahol nem lesz többé sem könny, sem gyász, sem fájdalom. Egy világ, ahol Te letörlöd a könnyeket, ahol a halál megszűnik létezni, ahol nem lesz több jajkiáltás, félelem, csak öröm, békesség és igazság. 

Ó, Uram, légy kegyelmes hozzánk, gyógyíts meg minket!

Igehelyek: Ezékiel 3,1-3 ; Ézsaiás 53. rész ; Márk 9,23/ 2,17 ; Lukács 5,15 ; Jakab 5,15 ; Jelenések 21,1-7