Játék…
“Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” , Péld 4:23.
Beengedjelek?… Pöröl az Ész, topog a szív,
egymás szavába vágva bíztatnak, tiltanak
Védőbástyám faláról figyelem a fény játékát
arcodon, vársz,…
Mosolyod fehér kendője libben, beengednélek… … nem vagy ellenség?
Itt benn kincs van. A kincsem.
Ha lépsz, zár kattan! Róka vagyok,
foltos lélekruhában, fagyos szíve árnyékában didergő
kis róka. Ha velem akarsz valami nagyon szépet játszani,
állj meg ott… szemeid fényétől, szótlan melegétől roppan a jég.
S aztán játszhatunk, dobhatjuk egymásnak kincseinket,
lelkünk labda-melegét.
---------------------------------------------
Hálavers.Köszönöm hálásan Neked a látó szemet,
mivel láthatom fényedet, napod színeit, arcodat,
az életet, a szépséget, a csillogást, a jót,
a Hozzád vivő, száz csodát megért hajót...
A kegyelmet, a halk imát, a lelkeket, kikért kiált lelkem,
hogy áldjad meg nagyon őket, ama végső napon.
Aranykoronád csillagit tedd homlokukra, így a hit diadalt arat akkoron...
Mert vigyáztak, hogy arcomon a hálafényből dal legyen!
S szeretlek Téged, Istenem. ..Kárász Izabella
---------------------------------------
Hátha terem még?Elhallgatott a kiáltó szava, repedt nádakat ingat a szél,
nem zeng ének az Olajfák helyén, a kerteken fehérlik a dér,
“ a fejsze a fák gyökerén!” Nem halljátok, milyen csikorogva
fordul az esztendő a tengelyén? Ítélettel terhes a jövő annak,
aki csak magának él, dús lombozattal, de gyümölcstelenül:
“ a fejsze a fák gyökerén!” Mindegy, hogy minek álcázzuk
önzésünk üde zöld leveleit, a Gazda jár a szőlőskerteken,
és megjelöli a fák törzseit. Ha a Vincellér elébe nem áll
könyörgő szóval: - Hátha terem még?
Vajon esztendő virradna-e még? Átszegzett keze tartja vissza
talán egy évig - tőlünk a fejszét! Lukátsi Vilma
--------------------------------------)
Nagy az Úr kegyelme
Nem hágy el a jóságos Isten, Bízzál Ő benne holtodig,
Ha senki sincs, aki segítsen, Ő áld, vígasztal, boldogít.
Elhagyhat az egész világ, Ő nem hágy el, van gondja Rád!
Az Ő szent akarata nélkül, Hidd, semmi nem történhetik,
Madárka a ház fedeléről. Tudta nélkül le nem esik.
Tudja fejünk hajszálait, Óh, kössön Ő hozzá a hit!
S ha magad leborulni látod, És könnyel sózod kenyered,
Ha oda van már szép világod, Az Isten akkor is szeret.
Földet eső termékenyít, Szívet, ha hullnak könnyeid.
És kiderül, a lég megenyhül, Színes szivárvány felragyog,
Lejönnek még hozzád a mennyből, A vigasztaló angyalok!
Megnyugvás, béke, hit, remény, S virág nyílik a tövis helyén.
S szívedben is a hit virága, Hálaimádság fakadoz,
S míg belekezdesz az imába S érzed hogy ajkad akadoz,
Isten, ki lát, s hall tégedet, Megáldja rebegésedet!
-------------------------------------
Tekintet nélkül.Tekintet nélkül arra, hogy Másoknak tetszik Vagy nem, Tekintet nélkül arra, hogy Látják-e vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e Sikered vagy nem,. Tedd a jót! Tégy minden jót, amit Megtehetsz,
Ott, ahol vagy, Úgy, ahogy teheted,. Akkorát, amekkorát tehetsz, De mindig, szüntelen ez legyen A programod! (Sík Sándor)
---------------------------------------------)
Televíziósok zsoltára.A TV az én pásztorom, nincs igényem másra!
Kényelmes fotelokban helyet készít nekem. A hittől egyre távolabb vezet engem,
Lelkemet lerombolja, Az érzékiség és az erőszak ösvényén vezet
Szerkesztői nevében. Járjak bár a keresztény felelősség köntösében,
nem zavar meg semmi, hiszen a TV velem van,
Kábelei és távkapcsolója megvigasztalnak engem. Ellát minden jóval
Világiasságom törekvései szerint Megkeni fejemet
Humanizmussal és a törtetéssel az anyagiak felé; Kívánságaimat színig betölti.
Garantált lustaság és nemtörődömség Fog követni engem
Életem minden napján, Én a TV-nézők házában lakom
Időtlen időkön át.
-------------------------------------------
Virágok.A virágok mosolyban születnek
Kicsi bimbókra ráderül a Nap.
Tavasz-mosollyal megcsókolja őket
S a kicsi bimbó mind erőre kap.
A tél-hidegben megdermedt szívekre
Hints tavasz-mosolyt áldón, Istenem,
Hogy bűnös szívek szunnyadó hitéből
Neked pompázó, sok virág legyen!
--------------------------------------------
CSAK JÉZUSRA NÉZZ! Ha kísértés fenyeget, csak Jézusra nézz!
Ha szomorú a szíved, csak Jézusra nézz!
Ha vész, vihar szorongat, csak Jézusra nézz!
Ha árván járod utad, csak Jézusra nézz!
Világ virágai közt csak Jézusra nézz!
Ha tőrt vetnek örömök, csak Jézusra nézz!
Ha a küzdelem nehéz,csak Jézusra nézz!
Vár az örök égi rész, csak Jézusra nézz!
Ha közel végső órád, csak Jézusra nézz!
Halál sötét völgyén át csak Jézusra nézz!
És ha már itt szüntelen ránézett szemed
túl a harcon, éjjelen Őt szemlélheted
színről-színre, Őt, a szent, tündöklő Napot,
s örök égi örömben Őt csodálhatod.
ford. Túrmezei Erzsébet.
------------------------------------------
761*Világíts nékem, Jézus, Szívem kitárva vár!
Te vagy az üdvre hívó Kegyelmi fénysugár.
Sötétben, bűnben, árván Éltem sok éven át,
De szívem éled újból, Mióta Téged lát.
2. Világíts nékem, Jézus, Te vagy az út, a cél.
Szolgád a hitnek útján Csak kegyelmedből él.
Életkenyérrel táplálsz, Szent véred gyógyulás.
Te vagy az élet nékem, Csak Te és senki más.
3. Világíts nékem, Jézus, Nincs bennem tűz elég,
Szent arcod fénye rajtam Tündöklőn még nem ég.
De hogyha kegyelmedből Dicsfényed általjár,
Leszek az éjszakában útmutató sugár. (*BGyÉ. 331.)
------------------------------------------------
558Ne várj addig, amíg rendkívüli jót tehetsz,
Ne várd azt, hogy fényed legyen nagy!
Azt a munkát, ami rád van bízva, jól végezd,
Világíts, ahol épp most vagy!
Refrén:
Világíts, ahol épp most vagy,
Világíts, ahol épp most vagy!
Aki távol van az Úrtól, vezesd azt oda,
Világíts, ahol épp most vagy!
2. Bűnök sötét éjét eloszlatni segíthetsz,
Semmi el ne zárja utadat!
Ha csak egy lélek is látja kicsi fényedet,
Világíts, ahol épp most vagy! Refr.
3. Látod, itt van minden tálentumodra szükség,
Ragyogj, mint a szép hajnalcsillag!
Szorgos kezed ossza szét az élet kenyerét,
Világíts, ahol épp most vagy! Refr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése