Lukácsi Vilma
Megmérettünk
Évnek
fordulóján, új élet kezdetén vagy akár olykor „csak úgy” megpróbálhatunk
magunkba nézni, és ha dolgainkat merjük odatenni az egyetlen Ige világosságára
is, megkapjuk azt, amit a lelke mélyén mindenki érez: az igazságot. Könnyűnek
találtatunk.
Lám, a törvény alatt élő régiek is birkóztak a számvetéssel, az ő
mérlegük a Törvény volt, a hiányt tételesen akarták fölszámolni, azért a
Tórát magyarázták a Talmuddal, a Talmudot a Misnával
– de a hiány megmaradt!
Jézus Krisztus, Aki az idők teljességében jött el, megszánta a hiányt
súlyozgató, araszolgató embereket, odahívta őket magához, hogy azután
együttesen nézzenek szembe a Törvénnyel:
-
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek… - én pedig azt mondom néktek…
- és megpúpozta a mérleg serpenyőjét! Nemcsak hogy a felebarátodat szeresd,
hanem az ellenségedet is! Nemcsak hogy ne paráználkodj tettel, a szemedet se
engedd oda parázna nézésre!
És merte mondani!
Még azt is merte mondani, hogy a törvényből egy jottát vagy pontocskát
sem hagyhatunk el betöltetlenül – és szombatnapon, a törvény nyugodalomnapján
meggyógyította a betegeket!
A
felhördülésre adott válaszát ezzel zárta le: „A törvény betöltése a szeretetet!”
– Isten a szeretet! Nem azért jöttem, hogy a törvényt eltöröljem, hanem
hogy betöltsem!
És Ő betöltötte maradéktalanul. Nem a magyarázatokat, a Talmudot, a
Misnát, hanem az eredetit, az Istentől adottat. Nem a törvény betűit, hanem a
lelkületét. Ő maga töltötte be, az emberré lett Isten.
Ezzel
a hittel már odaállhatunk számvetésünk mérlegére.
Könnyűnek találtatunk! Egymagunkban!
De az Úr Jézus azt is mondta: „Ímé, én tiveletek vagyok minden
napon a világnak végezetéig!” – Ebbe az ígéretébe belekapaszkodva tudjuk,
hogy Ő maga áll mellénk a mérleg serpenyőjére.
Akkor pedig a mérleg nyelve megmozdul és középre áll!
--------------------------------------------------------
Kijelentés:
mire építkezel?
Jónéhány
probléma akadhat az életünkben, sok támadás érhet kívül és belül, olyannyira,
hogy az Úrhoz kiáltunk: Uram, nem a Te akaratodban járunk? Mit hibáztunk el?
Milyen bűn van az életünkben? Ekkor az Ige egy példázaton keresztül is meg
szólíthat akár:
Mt.7:24-27 „Valaki azért [tehát mindenki aki
meghallgatja] hallja [és meghallgatja] én tőlem e beszédeket [e
szavaimat; ez igéimet], és megcselekszi [megteszi; tettre váltja őket]
azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez [hasonló lesz az okos, és az olyan
eszes emberhez; aki megfontolt (meggondolt)], aki a kősziklára építette az
ő házát:
És ömlött az eső [eleredt; zuhogott a záporeső; Szakadt a zápor; Felhőszakadás támadt], és eljött az árvíz [áradások jöttek; kiáradtak a folyók; ömlött az ár], és fújtak [feltámadtak; süvítettek] a szelek, és beleütköztek abba a házba; [nekidőltek, és nekiestek annak a háznak; nekizúdult, és nekicsapott a háznak; rázúdultak, és ostromolták azt a házat] de nem dőlt [omlott] össze: mert a kősziklára építtetett [kősziklára volt alapozva; mert alapja sziklára volt vetve].
És valaki [mindenki aki] hallja [meghallgatja] én tőlem e beszédeket [aki hallja e szavaimat], és nem cselekszi [teszi] meg [nem váltja tetté] azokat, hasonlatos lesz a bolond [olyan ostoba, balga] emberhez, aki a fövényre [(parti)homokra] építette házát:
És ömlött az eső [eleredt a záporeső; szakadt a zápor, felhőszakadás támadt], és eljött az árvíz [és jöttek az áradások; kiáradtak a folyók; ömlött az ár], és fújtak [feltámadtak; süvítettek] a szelek, és beleütköztek abba a házba [rázúdultak arra a házra; és nekizúdult a háznak; az leomlott nagy zúdulással; és ostromolták azt a házat]; és összeomlott: és nagy lett annak romlása [és teljesen elpusztult; és hatalmas kár keletkezett benne; és összeomlott nagy zuhanással; Az összedőlt és romhalmazzá vált].
Két emberről beszél itt Jézus Krisztus. Egyikük csak hallgatja az Igét, a másikuk pedig meg is cselekszi. Nyilvánvaló, hogy A VIHAR JÖN! S
És ömlött az eső [eleredt; zuhogott a záporeső; Szakadt a zápor; Felhőszakadás támadt], és eljött az árvíz [áradások jöttek; kiáradtak a folyók; ömlött az ár], és fújtak [feltámadtak; süvítettek] a szelek, és beleütköztek abba a házba; [nekidőltek, és nekiestek annak a háznak; nekizúdult, és nekicsapott a háznak; rázúdultak, és ostromolták azt a házat] de nem dőlt [omlott] össze: mert a kősziklára építtetett [kősziklára volt alapozva; mert alapja sziklára volt vetve].
És valaki [mindenki aki] hallja [meghallgatja] én tőlem e beszédeket [aki hallja e szavaimat], és nem cselekszi [teszi] meg [nem váltja tetté] azokat, hasonlatos lesz a bolond [olyan ostoba, balga] emberhez, aki a fövényre [(parti)homokra] építette házát:
És ömlött az eső [eleredt a záporeső; szakadt a zápor, felhőszakadás támadt], és eljött az árvíz [és jöttek az áradások; kiáradtak a folyók; ömlött az ár], és fújtak [feltámadtak; süvítettek] a szelek, és beleütköztek abba a házba [rázúdultak arra a házra; és nekizúdult a háznak; az leomlott nagy zúdulással; és ostromolták azt a házat]; és összeomlott: és nagy lett annak romlása [és teljesen elpusztult; és hatalmas kár keletkezett benne; és összeomlott nagy zuhanással; Az összedőlt és romhalmazzá vált].
Két emberről beszél itt Jézus Krisztus. Egyikük csak hallgatja az Igét, a másikuk pedig meg is cselekszi. Nyilvánvaló, hogy A VIHAR JÖN! S
Mindkét ember házát egyformán megpróbálja. Amikor hisszük s
tudjuk, hogy azt tesszük amit Isten ránk bízott, akkor is jönnek pusztító erők
ellenünk. A szélvész, az árvíz, a zivatar mind a két házat éri, mert mindkettő
ebben a világban van, és a sátán mind a kettőt el akarja pusztítani - de az
eredmény nem ugyanaz! A kősziklára, Isten Igéjére alapozott ház nem dől össze.
Ha Krisztus, ha Isten ígéretei az alap, nincs az a vihar, amely le tudná
rombolni. Ám ha homokra - e világ beszédére, tanítására, módszereire, erejére,
bölcsességére - építkezik valaki, a ház menthetetlenül elpusztul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése