Keresztény élet

A keresztény nyelvtanban első személy: Ő, az Isten, második te, a felebarátod. Csak a harmadik személy én.

Ne engedd, hogy erőt vegyen rajtad az álom, mielőtt be nem számoltál aznapi tevékenységedről. Kérdezd meg magadtól: hol voltál, mit csináltál, és mit kellett volna cselekedned.

Sokan kapkodnak az ígéretek után, de kevesen hajolnak meg a feltételek alatt.

Engedd, hogy az Úr naponként megáldjon téged, - csak így lehetsz áldás barátaid számára. (Zeller)

Ha az Úr valamit elvesz, akkor is ad valamit, ha valamit ad, akkor is elvesz valamit. (Zeller)

Ne csináljatok sablonokat, az Úr az egyiket így vezeti, a másikat amúgy. (Zeller)

Istenhez való ragaszkodásunknak oly erősnek kell lennie, hogy ne legyünk kénytelenek emberek vigasztalását keresni.

Az Úr a szentjei arcképének vázlatát a Tábor hegyén készítette, és a művét a Golgotán fejezte be. Itt végezte rajtunk az utolsó ecsetvonásokat. (Tersteegen)

Különbség van abban, hogy az Úr kezéből csak felüdülést fogadunk el, vagy pedig békét találunk Nála.

Bármilyen közel van a karó a szőlőtőkéhez, soha sincs közöttük életközösség. (Szikszai)

--------------------------------------

Krisztus

Boldog, ki ésszel föléri, mit tesz Jézust szeretni, s magamagát Jézusért megvetni. – Az egyik kedvestől ugyanis meg kell válnunk a másikért, mert Jézus azt akarja, hogy mindenek fölött Őt szeressük. (Kempis)

Kedvesednek olyan természete van, hogy mást maga mellett nem tűr meg, hanem egyedül akarja birtokolni szívedet, hogy azon, mint saját trónusán, királyként uralkodjék. (Kempis)

Krisztus nem hajlandó valaki felett csak a társtulajdonosi minőséget vállalni: Teljes uralmat akar.

Krisztus olyan, mint a virág, de nem hervad el, olyan mint a folyó, de ne apad ki soha, olyan, mint a nap, de nem mutat fogyatkozást. Ő minden mindenekben, - sőt a mindennél is valamivel több. (Spurgeon)

Krisztus parancsoló Úr. Aki azt mondja: ismerem Őt – annak engedelmeskednie kell Őneki. Őt nem lehet másképpen ismerni, csak hódoló engedelmességgel, parancsainak elfogadásával és az életben való betöltésével.

Krisztus lelket átható erő. Aki azt mondja, hogy Őbenne marad - azon meg kell látszania, hogy ezzel az erővel van összeköttetésben.

Krisztus ragyogó világosság. Aki azt mondja, hogy a világosságban van – abban nem szabad megmaradni sötét indulatoknak. Csak egy érzés van, amely elbírja a világosságot: a szeretet.

(Viktor J.)

----------------------------------------------

Megtérés

Késői megtérés is lehetséges, - de csak lehetséges.

Elvesztett javak ismét megszerezhetők, az elvesztett idő soha.

A kegyességben minden nap új folt támad, míg végre sehogy sem lehet befoltozni. Az ember kénytelen végül is sutba dobni. Én is így jártam vele, s nem maradt más hátra, mint hinni abban, aki az istentelent megigazítja. (Kolo Immánuel)

Aki a maga szemei előtt minden nap nagyobb bűnös lesz anélkül, hogy a bűn cselekvésébe esne, az igazán megtért. (Kolo Immánuel)

Egyszer újjáteremtett Krisztus? Minden nap meg kell újulnod az Ő hasonlatosságára.

Amit a szívünkből nem adunk oda Istennek, annak hamarosan akad gazdája. (Viktor J.)

Nem elég egyszer felhúzni életünk óráját, és azután magára hagyni. Sokszor vissza kell igazítani Őhozzá, hogy jól járjon. Viktor J.

Nincs középút! Istennek vagy barátja vagy, vagy ellensége vagy. (Trudel D.)

Isten sohasem szégyelli a múltadat, ha a jelened és jövőd az övé. (Ecsedy)

A mi külső életünk nem más, mint az elrejtett életünk nyugtázása. (Stanley)

-------------------------------------

Nyelv

A nyelvvel éppen úgy gyilkolhatunk, mint a kézzel. (Spurgeon)

Az általános szóbeszéd, rendszerint általános hazugság. (Spurgeon)

Egy történet sem lesz rövidebb a továbbadással. (Spurgeon)

Új nyelvvel már nem rágalmazunk senkit. Nem panaszkodunk sem emberek felől, sem fájdalmakról. (Trudel)

Egy naplóból: Isten a tudója, hogy sokszor azért nem beszélek, mikor többen együtt vagyunk, mert nem akarok vétkezni. Nem akarom fecsegéssel tölteni az időmet.

Minden tagunk között nyelvünk a legjobb és legrosszabb: Azzal dicsőíthetjük Istent, és rágalmazzuk felebarátainkat. – Atyámfiai nem kellene ezeknek így lennie!

A beszéd a lélek kapuja, ha kinyílik, elárulja, mi van belül.

Nem az a legszeretetreméltóbb ember, aki mézes-mázas beszédű.

Az ember nyelve ne legyen nagyobb, mint a keze, ne mondjon soha többet, mint amennyit megtehet. (Spurgeon.)

Életünk valóságos pillanataiban, amikor nincs időnk sokat elmélkedni, az ajkunkra tóduló szavak híven elárulják, hogy miből táplálkozott a lelkünk. (Fosdick