Karácsony küszöbén
Hiába hoznék most
megint
szagos mirhát,
illatos áloét,
buzgalmamon már
arany sem segít.
Te engem vársz. A
szívemet.
Enélkül még a
minden is kevés.
Emészt a vágy:
találkoznom Veled.
De bennem vétkes
vágy lapul.
Szép szívedhez
számító érdek űz.
Szenvedek szörnyen,
bús ártatlanul…
Ledobtam álságom
mezét,
Üres lélekkel
jöttem jászladig.
Eléd omol e mindig
büszke térd.
Nem kell egyéb,
csak lássalak.
Gyötrött lelkembe
vésem képedet.
Távoznom tőled
másként nem szabad.
Gerzsenyi
Sándor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése