------------------------------------------------------------------
Égnek-földnek Teremtője.
Egy az Isten, a nagy kincsem -
Nélküle a világ sincsen.
Égnek, földnek Teremtője,
Gondjainknak viselője.
Amerre élsz, legyél hálás -
Jézus Krisztus a megváltás.
Bűneinket fölvállalta,
Istenünk hogy megbocsássa.

-----------------------------------------

Imánk
Isten legyen legfőbb vágyad -
Hű kegyelmét mindig áldjad!
Folyton hívjad segítségül -
Mert a lelked Véle épül.

Imánk 2.
Törekedjünk mindig jóra -
Hallgassunk a vigaszszóra!
Hitünk által gyarapodunk -
Drága Isten, el nem hagyunk!

Imánk 3.
Mert a hitem el nem hagytam,
Veled, Jézus, kitartottam.
Örök hála így Tenéked,
Életemet hűn vezérled.

Imánk 4.
Temetőben lélekharang.
Urunk, Jézus, vélünk maradj!
Benned bízunk égen-földön, -
A szeretet öröklődjön.
--------------------------------------------------------------------
A csend hallgatása közben.
A csend hallgatása közben gondolat-erdő burjánzik körben.
Ártatlan hajtásként, méla-bóbisgatón kibuggyan egy-egy gondolatom
aztán hirtelen indába szökkenő tövislábakkal kúszó-tépdesőn belém hasít.
S pillanat alatt csak amúgy szelídül, mint por a bútorra, úgy elül.
Tépett, most simogat. Fájt, S kimondanám, hogy enyhet ad –
de kígyózón kapaszkodik a lelkemig. Kiáltok emberért,
de ember nincs sehol. Sikoltok Istenért, és Isten átkarol. 2006 április 28

----------------------------------------------

Szeretek beszélni az emberekkel .
Szeretek az emberekkel beszélni!
Ez alig néhány betűvel több, mint élni,
Csodaszép szavakkal lélektől-lélelkig hídra lépni.
Én úgy szeretek az emberekkel beszélni! S mikor a szavak mögött ott van
az Erőd elszáll a bánat, felszáll a köd ,napfény ragyog a híd fölött.
Uram, én úgy szeretek mindenkivel beszélni! Te vagy a szavakban a találkozás
a lét derűs perce az, amikor Benned két magány Szavakra talál. 2006 május 1
-----------------------------------
Újraélesztésen .
Szekundatöredék – A lét kihuny egy szembogár-párban
S kit a nemlét már megragadt Tartani próbáljuk elszántan:
„Siess!”, „Töltés!”, „Adrenalint!” lihegve adunk sorra erőt
Szívének itt maradni , egy szóra, egy tavaszra, egy imára.