2015. november 27., péntek



Ismerem Őt.
„De jónak látta Isten...hogy kinyilatkoztassa az Ő Fiát bennem" (Gal 1,15).
Még ha tehetném se szeretnék a tanítványok helyében lenni, még a megdicsőülés hegyén sem. Azt a Krisztust, akivel ők együtt éltek, az idő és a tér határolta. Galileában tartózkodott? Akkor nem lehetett ugyanazon időpontban Jeruzsálemben. Jeruzsálemben volt? Akkor viszont hiába keresték Őt Galileában. Ma már nincs korlát Krisztus számára, sem térben, sem időben. Az örökkévaló élet erejében él, tetszett az Atyának, hogy kijelentse Őt a szívemben. A tanítványokkal csak időnként volt együtt, velem viszont mindig. A tanítványok test szerint ismerték, látták, érintették, szoros kapcsolatban éltek vele. Ma bár nem ismerem test szerint, mégis valóságosan ismerem Őt. Mert Isten előtt kedves volt, hogy Őt megismertesse, ezért adta a bölcsesség és a kinyilatkoztatás szellemét
-------------------------
13. zsoltár 6,- Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem! Isten mindig komolyan veszi azt, amit mond, akár az ítéletről, akár a kegyelemről szól az Ő kijelentése. Azt a menedéket, a bárkát, amiben Noé és családja túlélhette az ítéletet, mindenestől Isten készítette számukra. Ebbe a bárkába Isten hívta be őket, és amikor az ítélet elkezdődött, bezárta az ajtót mögöttük. Ezzel azt pecsételte meg, hogy jól döntöttek, Őreá hallgattak, biztonságban vannak. Ez volt a helyes választás. Jézus Krisztus a mi bárkánk egyedül; aki Őbenne rejtőzik el, aki Őbenne hisz, az menekül meg a nagy ítélettől. Azt a váltságot, amit Ő nekünk készített, mindenestől Ő munkálta ki, nekünk semmi részünk nincs abban, csak komolyan vehetjük, elfogadhatjuk, mint ahogy Noéék beléptek a bárkába. Minket is hívogat, türelmesen újra és újra. Mi lesz azzal a hívással, ami elérkezett a fülünkig? Ő tesz bizonyossá arról bennünket, ha Benne hiszünk, hogy Isten gyermekei vagyunk.  Cseri Kálmán: Noé Istennel járt
--------------------------------------

A hit tápláléka.  Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik. — MÁTÉ 4,4. Jézus itt fizikai hasonlattal él egy szellemi gondolat átadásánál. Azt mondja, hogy ami a testnek a kenyér, illetve a táplálék, az az ember szellemének, vagyis a szívének Isten Igéje. Táplálhatod a szellemedet. Táplálhatod a hitedet. Isten Igéje a hit tápláléka. Smith Wiggleswsorth-öt, a nagy angol prédikátort, akinek a szolgálata során a feljegyzések szerint tizennégy ember támadt fel a halálból, a hit apostolának nevezik. Ő mondta: „Addig sohasem tartom magamat teljesen öltözöttnek, amíg nincs az Újszövetség a zsebemben. Inkább cipő nélkül indulnék el hazulról, mint a Bibliám nélkül!” Wigglesworth világkörüli utazásai során sok otthonban szállt meg. Úgy mesélik, hogy minden étkezés után, még az éttermekben is, kicsit hátrább húzódott az asztaltól, elővette az Újszövetségét, és azt mondta: „A testet már tápláltuk; most tápláljuk a belső embert.” Aztán felolvasott valamit a hitről, befejezésül pedig rendszerint adott egy kis hitről szóló tanítást. Megvallás: Én Isten minden Igéjével élek. Táplálom a hitemet. Táplálom a belső emberemet. Táplálkozom a hit táplálékával Isten Igéjével!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése