EGY PÁR CENTI.
Egy pár centi volt csak tőle
az az éles vasdarab!
Szinte horzsolta a bőre,
de a szeme ép maradt!
Egy pár centi… ennyi minden:
lépcső sarka, tüske, kő,
ennyire a veszély innen,
mely ráles és egyre nő.
Egy pár centi… Így kíséred
át a földi életen…
Köszönöm ezt a pár centit,
csodás Védelem! Füle Lajos

-----------------------------------

MÁGNESEK.
Bármerre tántorog a lábam,
bárhová kerget a robot,
erejét elküldi utánam,
s mágnesként vonz a karotok.
Országokat vethet az élet,
állíthat közénk falakat,
útjaimon egyre kísértek,
eleven erővonalak.
Körülvesztek, át is öleltek,
óvtok útvesztő utakon.
Mágneseim: két kicsi gyermek,
Párom, szívetek hazavon. Füle Lajos

------------------------------------------

SZENTLÉLEK HÍVÁSA. .
Nélküled csak könyv a Bibliánk:
Talán szebb, különb, mint sok másik,
De Igévé tüzedtől válik.
Nélküled Jézus ember volt csak
És holtak maradnak a holtak,
De ha tüzed betölthet minket,
Megvilágítja értelmünket,
Látjuk Benne a Fiú- Istent.
Ki értünk odaadott mindent,
S legyőzve halált, bűnt és átkot,
Megváltotta a holt világot,
Hogy aki Megváltónak vallja,
Vele éljen, Ő úgy akarja.
S mi boldog tanúk, valljuk, éljük,
Mert üzenetét már jól értjük…
Jöjj Szentlélek, áradj ki reánk! Nagy Kornélia
------------------------------------
A KISFIÚNK A BIBLIÁVAL
A kisfiúnk kocog a Bibliával,
csendes helyet keress tűnődve – rávall –,
mint a nagyok, „olvashat” örömére!
Hiszi, viszi, olyan komoly a képe!
Kinyitja, és botorkál szeme rajta…
Nem tudja még, hogy megfordítva tartja.
Füle Lajos

---------------------------------------------

MINT A GYERMEK .
„Mikor gyermek valék,
Úgy szóltam, mint gyermek” *
– Mostanában olyan
kedves ez az Ige
érzékeny fülemnek.
Kicsi fiúnk sok-sok
mondanivalóját
úgy megmagyarázza!
Díszíti virággal,
menti szeretettel,
értelmetlenségét
is, ha egyszer-egyszer
fülem meg is bántja.
Ez az Ige sohsem
szólal meg hiába.
Hisz úgy szól, mint gyermek,
hisz úgy él, mint gyermek.
Pár esztendejéből
így is olyan ízes
gyümölcsök teremnek,
lelke mezejéről
így is oly üdítő
virágok fakadnak!
Talán szegényebbek
leszünk mi is, ő is,
mire elmaradnak.
Szóljon örömünkre,
szóljon hát, mint gyermek,
s nyitogassa szívünk
rég bezárt ajtóit:
a gyermeki lelket!
Füle Lajos
*1Kor 12:11