Mit ír a Biblia a munkáról?

"Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít."
Példabeszédek könyve 10:4

" A megszentelt lelkek megelégülnek
"... népem pedig jóllakik javaimmal - így szól az ÚR" (Jer 31,14).
Figyeljünk a két birtokra: Az én népem az én javaimmal. Tehát azok laknak jól Isten javaival, akik az Ő népéhez tartoznak. Isten szereti őket, mert ők is szeretik Istent. Istenüknek nevezik Őt, Ő pedig népének hívja őket. Isten örömmel a magáénak vallja népét, népe pedig örömmel vallja, hogy Istenhez tartozik. Kölcsönös boldogító kapcsolat áll fenn Isten és népe között.
Ezek az emberek "jóllaknak". Ez igen nagy dolog. Az emberek között nagyon kevés a megelégedett, bármilyen is a sorsuk. Mohók, sóvárak, és szüntelenül azt kiáltják: még többet! Csak a megszentelődött lélek megelégült lélek. Akik megtérnek, megelégülnek.
Nem csoda, ha Isten népe "jóllakik" az Úr "javaival". Az Ő ajándéka jósága, amelybe nem keveredik semmiféle önzés. Ő korlátlanul ajándékoz, kárhoztatás nélkül irgalmaz, változatlanul szeret, fenntartás nélkül szívén hordoz. Ha Isten jósága nem elégít meg minket, akkor ugyan mi más lenne erre képes? Ha pedig még mindig zúgolódunk, bizonyára olyan kívánság van bennünk, amelyről Isten bölcsessége és szeretete tudja, hogy azt nem szabad
teljesítenie. Uram, én meg vagyok elégedve. Legyen áldott érte a Te neved!

Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével."

"Édesen alszik, aki dolgozik, akár keveset, akár sokat eszik; a gazdagot ellenben nem hagyja aludni a jóllakottság." Prédikátor könyve 5:11


"Egyik a másikat támogatja, és ezt mondják egymásnak: Légy erős! Biztatja a mester az ötvöst, aki simítókalapáccsal dolgozik az üllőn, és ezt mondja a forrasztásról: Jól van, meg kell erősíteni szegekkel, hogy ne mozogjon!"Ézsaiás könyve 44:6-7.

--------------------------------

Megszegényítő zúgolódás>

Lukács szerinti evangélium 15. fejezet 1-7.

¹A vámszedők és a bűnösök mindnyájan igyekeztek Jézushoz, hogy hallgassák őt.

²A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük.”

³Ő erre ezt a példázatot mondta nekik:

⁴„Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja?

⁵És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében,

⁶hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat.

⁷Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.”

Hallottuk az Ige megszólító szavát, imádkozzunk!

Áldunk és magasztalunk Urunk, Istenünk, hogy a Te házadban együtt lehetünk, nevednek ünnepnapot szentelhetünk. Eléd hozzuk gyarlóságainkat, testi, lelki bajainkat, amelyek akadályoznak abban, hogy most egészen az Igére és Rád figyeljünk: betegség, szeretteink és a magunk jövőjéért való aggodalom, vagy éppen valamely siker fölötti öröm tölti be életünket és tart távol Tőled. Gyakran szem elől tévesztjük, hogy Te ismered szükségeinket, örömeinket, és a mindennapi kenyeret, amelyre szükségünk van, ráadásként akarod adni, ha előbb a Te országod dolgait keressük. Szeretnéd, ha mindnyájan felismernénk, elveszettként születtünk erre a világra, de a Jézus Krisztusban megtestesült szereteted keres bennünket is. Áldd meg az Ige szólóját, hogy csorbítatlanul tudja továbbadni az evangéliumot, bennünket, az Ige hallgatóit pedig készíts fel az Ige üzenetének megértésére és cselekvésére. Ámen.

----------------------------

Bódás János:

Elveszíthetetlen öröm

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,
Sok öröme van, elveszíthetetlen.

Van öröm, amely mindörökre tart,
Nem árt neki se szó, se tűz, se kard,

Se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,
mitől a világ oly sokszor komor.

Van öröm, amely soha nem apad,
S ez az öröm: add másoknak magad!

Míg élsz, magadat mindig adhatod.
Adj szót, vigaszt, ha van falatot,

derűt, tudást, vagy békülő kezet,
Mindez tiéd! Vesd másba s nézheted,

hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,
s meggazdagítva lelked asztalát.

Csoda történik: minél többet adsz,
Te magad annál gazdagabb maradsz.