. Rend a templomi életben Ezékiel 46,8–12 „Rend a lelke mindennek.” Ez a bölcsesség valószínűleg sok nemzedék tapasztalatát fejezi ki. Ahol rendet találunk, ott biztos, hogy munka folyik, és igényesek az ott élők. Amikor vendéget fogadunk otthonunkba, első dol- gunk, hogy rendet rakjunk, hogy legalább ami szem előtt van, az legyen rendezett. Isten országában azonban a Lélek a rend ura. A Mindenható is rendezettséget akar látni az életünkben, de nemcsak ott és akkor, amikor mások látják, hanem kívül-belül. A templomi élet rendjéhez hozzátartozik, hogy a fejedelemtől kezdve az ország egész népe az Úr parancsa szerint mutatja be áldozatát. Az Istennek való engedelmesség áll tehát a valódi rend hátterében. Jézus Krisztus azért jött el, hogy miután megtisztította az életünket, a Lélek templomává szentel- je azt. Ez azt jelenti, hogy az életünk minden területén a Szentlélek vezetésében kell járnunk. Az Úr pedig kijelentette, hogy szoros kapu és keskeny út vezet őhozzá (Mt 7,13–14). Ez a keskeny út pedig a szeretet útja, ami a helyes áldozat feltétele (1Kor 12,31–13,8). Ma is ezen a kapun és ezen az úton jöjjünk és menjünk, hogy kedves legyen Isten és az emberek előtt is az életünk! /PZs/ Erős a gyengeségekben 2Korinthus 12,1–10 Pál tisztában volt saját képességeivel, mégis mindenért Istennek adta a dicsőséget. Nagyon sok embert látott megszabadulni megkötözöttségekből, bűnökből, számtalanszor átélte a gyógyítás csodáját is, tisztában volt az Úr természetfölötti hatalmával. Hitt benne, vele járt, neki élt. A Gonosz ott üt, ahol fáj. Pál önmagáról írja, hogy a kinyilatkoztatások nagysága miatt – nehogy elbízza magát – komoly gyötrelmeket kellett elszenvednie. Imádkozott, ezt tette másokért is, akik rendre meg is gyógyul- tak, rendbe jöttek, helyreálltak. Az ő gyötrelmei nem szűntek meg. Pált ekkor hatalmas dologra vezette el az Úr: „az én erőm erőtlenség által ér célhoz”! Mivel saját életében tapasztalta meg, mit jelent ez, megdöbbentően hat erőteljes bizonyságtétele: „amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős”. A mindenható Isten harcosai között ezek szerint mindenki ott lehet: a hithős, az erős, de az erőtlen és a gyenge egyaránt – én is, te is; mindannyian. Az Úr még a gyengeségeinket is fel tudja használni a szolgálatban. Akik szeretjük és behívtuk őt az életünkbe, számíthatunk rá, hogy megosztja velünk erejét és az örök életet. Legyen ezért hála mindörökké! 

------------------------------------------

Szentháromság

Szentháromság, bizton tudom,
a hit, mivel megláthatom:

Az Atyát, ki megteremtett,
mert kezdettől már szeretett.
Kínál örök boldogságot,
amit Nála megtalálok.

Megkapok én mindent Tőle,
életemnek Ő az őre.
Nincsen bennem már félelem,
tenyerén van az életem.

Gondolt rólam rég valamit,
s megmutatta az álmait.
Elküldötte hozzám Fiát,
jóvátenni bűnt és hibát.

..---------------------------------------------------------.

S Jézus eljött, hogy megváltson,
mennyországba bejuttasson.

Barátom és bizalmasom,
végigkísér az utamon.
Vele járva felismerem,
életemben mit kell tennem.

Szelíden kér, nem követel,
maga mellől nem enged el.
Vele mindent megbeszélek,
bűneimből Hozzá térek.

Táplálékul adja Magát,
elfogadom, mint jó barát.
Meghittségben élek Vele,
áldott legyen az Ő Neve!

----------------------------------------------------
Mindig velünk van a Lélek,
Jézusommal ezért élek.
Mindkettőnket Ő irányít,
mimellőlünk sosem tágít.

Tanít engem imádkozni,
az Istenre hagyatkozni.
Szomorkodom, megvigasztal,
elárasztván sok malaszttal.

Hogyan éljek, mindig súgja,
mi jó nekem, jobban tudja.
Bátorságot belém Ő önt,
választáskor bennem Ő dönt.

Megerősít gyöngeségben,
jelen van a földön, égben.
Betölti a nagyvilágot,
Vele jóra rátalálok.

Atya, Fiú és Szentlélek,
Szentháromság, Neked élek!  Kurczina Terézia

------------------------------------------

Ringató

Bárhol járok, szívemben van
Jézusom, Jézusom.
Szüntelenül önmagamban
hordozom, hordozom.

Elárasztja lelkemet a
nyugalom, nyugalom.
Lassan lépek, óvatosan
ringatom, ringatom.

Akivel csak találkozom,
átadom, átadom.
Mindig, minden rám-bízottban
láthatom, láthatom.

Hívására folyton várja
válaszom, válaszom.
Szomorkodnék, enyhíti a
bánatom, bánatom.

Szívemből én Őt kitenni
nem fogom, nem fogom.
Szeret velem ringatózni
jól tudom, jól tudom.  Kurczina Terézia

-----------------------------------------------

Jézussal élek

Életemben mindig itt volt mellettem,
szeretetből hiányt sose szenvedtem.
Róla immár nem veszem le szememet,
tudom, boldog nélküle nem lehetek.

Kiürítve szívemet és kezemet,
eldobáltam Érte minden szemetet.
Őmellette úgy ölel a szeretet,
jóságosan hullajt rám bő kegyeket.

Figyelmemet csakis Reá szegezem,
akaratát Őáltala keresem.
Napjaimat Vele együtt tervezem,
mit felém nyújt, bizalommal elveszem.

Fölfedezek különféle jeleket,
Szentírásban Tőle kapok levelet.
Mondandóját fél vállról én nem veszem,
kéréseit mindenkoron megteszem.

Botladozom, néha - néha elesem,
menedékem a szívében keresem.
Jönnek sötét, óriási fellegek,
gondoktól és fájdalmaktól szenvedek.

Viharokban dédelgeti lelkemet,
vállaimról leveszi a terheket.
Nehézségben megfogja a kezemet,
törölgeti könnytől ázott szememet.

Nála mindig nyugalomra lelhetek,
kegyelméből békességgel telhetek.
Vele soha nem álmokat kergetek,
üdvösséget csak általa nyerhetek.  Kurczina Terézia

-------------------------------------------------

Isten mindenben

Ameddig én Debrecenből Budapestre értem,
Isten létét mindenekben felfedezni véltem.
Megteremtett szép világnak élveztem látványát,
útitársam halk szavában megleltem jóságát.

Az olajfák illatában áradt rám kegyelme,
melengető napsugárban személyes figyelme.
Ugrándozó kis nyulacskák hirdették jókedvét,
legelésző birkanyájak korlátlan türelmét.

Mozdulatlan vízfelület rejtette nyugalmát,
elsuhanó tájak által felfedte nagyságát.
Enyhe szélben megérintett simogató keze,
kéklő égből biztatóan nézett le rám szeme.

Mélyre hajló fűzfaágak mutatták irgalmát,
váltakozó erdők, mezők végtelen hatalmát.
Zöld ezernyi változata tükrözte szépségét,
rózsaszín sok árnyalata üde gyöngédségét.

Tarkabarka nyári réten járt sokszínűsége,
pipacstenger virágában volt bőkezűsége.
Hófehér habos felhőkben látszott tisztasága,
égig érő sudár fákban határozottsága.

Szelídségét észrevettem sétáló őzekben,
életet adó erejét csipogó fészkekben.
Kitartása lenyűgözött köröző sasokban,
dicsősége felvillant a tüzes napkorongban.

Összetartó gólyapárban megjelent hűsége,
terméketlen agyagföldön óriás türelme.
Felröppenő galambokban élt egyszerűsége,
teremtmények összhangjában a nagyszerűsége.  Kurczina Terézia

-----------------------------------

. Rend a templomi életben Ezékiel 46,8–12 „Rend a lelke mindennek.” Ez a bölcsesség valószínűleg sok nemzedék tapasztalatát fejezi ki. Ahol rendet találunk, ott biztos, hogy munka folyik, és igényesek az ott élők. Amikor vendéget fogadunk otthonunkba, első dolgunk, hogy rendet rakjunk, hogy legalább ami szem előtt van, az legyen rendezett. Isten országában azonban a Lélek a rend ura. A Mindenható is rendezettséget akar látni az életünkben, de nemcsak ott és akkor, amikor mások látják, hanem kívül-belül. A templomi élet rendjéhez hozzátartozik, hogy a fejedelemtől kezdve az ország egész népe az Úr parancsa szerint mutatja be áldozatát. Az Istennek való engedelmesség áll tehát a valódi rend hátterében. Jézus Krisztus azért jött el, hogy miután megtisztította az életünket, a Lélek templomává szentel- je azt. Ez azt jelenti, hogy az életünk minden területén a Szentlélek vezetésében kell járnunk. Az Úr pedig kijelentette, hogy szoros kapu és keskeny út vezet őhozzá (Mt 7,13–14). Ez a keskeny út pedig a szeretet útja, ami a helyes áldozat feltétele (1Kor 12,31–13,8). Ma is ezen a kapun és ezen az úton jöjjünk és menjünk, hogy kedves legyen Isten és az emberek előtt is az életünk! // Erős a gyengeségekben 2Korinthus 12,1–10 Pál tisztában volt saját képességeivel, mégis mindenért Istennek adta a dicsőséget. Nagyon sok embert látott megszabadulni megkötözöttségekből, bűnökből, számtalanszor átélte a gyógyítás csodáját is, tisztában volt az Úr természetfölötti hatalmával. Hitt benne, vele járt, neki élt. A Gonosz ott üt, ahol fáj. Pál önmagáról írja, hogy a kinyilatkoztatások nagysága miatt – nehogy elbízza magát – komoly gyötrelmeket kellett elszenvednie. Imádkozott, ezt tette másokért is, akik rendre meg is gyógyultak, rendbe jöttek, helyreálltak. Az ő gyötrelmei nem szűntek meg. Pált ekkor hatalmas dologra vezette el az Úr: „az én erőm erőtlenség által ér célhoz”! Mivel saját életében tapasztalta meg, mit jelent ez, megdöbbentően hat erőteljes bizonyságtétele: „amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős”. A mindenható Isten harcosai között ezek szerint mindenki ott lehet: a hithős, az erős, de az erőtlen és a gyenge egyaránt – én is, te is; mindannyian. Az Úr még a gyengeségeinket is fel tudja használni a szolgálatban. Akik szeretjük és behívtuk őt az életünkbe, számíthatunk rá, hogy megosztja velünk erejét és az örök életet. Legyen ezért hála mindörökké!