FECSKE

Figyeljetek! Tanulságos lecke:
Berepült az ajtómon egy fecske,
Aztán neki az ablaküvegnek!
S bennem, láttán, gondolatok keltek:
,,Mámorában szédülő fejednek
Fejjel mentél az ablaküvegnek.
Föl nem érted, hogy ahol nincs semmi,
Hogy lehet ott akadálynak lenni?
Hogy ott, ahol látnivaló szemmel
A nagy semmi: nekimegy az ember
Valaminek, ami oly nagyon van,
Hogy az ember feje belekoppan.’’
Mert nem látja, azt gondolja, nincsen
Se’ mennyország, se’ pokol, se’ Isten.
Mind megannyi valóság, mit ember
fel se’ foghat fecske-értelemmel.
Sík Sándor;
a két középső versszak: Balog Miklós

--------------------

Ne járj magad!         Csopják Attila

 Ne járj sehol, soha magadban, mert könnyen elér a veszély.                                                                          

Legyen kísérőd utaidban, ki megvéd, megóv, megsegél.                                                                 

 Hisz mindkét oldalán utadnak tátong a mélység, és neked folyton vigyázva kell haladnod, s botlástól lábadféltened.                                                             

 A bűnnek réme ékes arcot öltve magára, jő feléd.                                                                           

  Mézként kínálja gyilkos mérgét, csábosan rád vetve kezét.                                                                                 

 Ne járj tehát soh’se magadba’, bármerre lépj, bármerre menj , ó, hívj kísérőt oltalmadra ki bátor, hős és hű legyen!                                                                               

Ez a kísérő, – én testvérem –, ki lenne más, mint  Mesterünk:                                           Megváltó Jézusunk, ki készen kalauzul jönni velünk.

Jézus mellett életünk oly dicső lesz, Ő jól vezet!                                                                               

Hallja halk és hangos könyörgésünket, azt ne feledd!                                                                           

Igen, Jézus mellett mindig, minden jó: igen, Jézus mellett jó!                                                       

Biztosan vezet idelent, örök békét ad odafent.

Igen? Jézus mellett mindig jó!

---------------------------------------

A TENGER LECSENDESÍTÉSE.

Vihar tombol, zúg a szél,
A hajósnép jaj, de fél!
Rettegnek a haláltól,
Költik Jézust álmából.
– Ébredj, Mester, elveszünk!
Így törődsz Te mivelünk?
Látod, nagy bajban vagyunk,
Süllyed már a csónakunk!
– Ne féljetek, itt vagyok,
veszni senkit nem hagyok.
Szavamra a szél megáll,
Csendesül a tengerár.
– Ugyan, ki ez, hogy így szól,
Szélnek, víznek parancsol?
– Nem tesz ilyet senki más,
Ő az Úr, a Messiás!

----------------------------------

 

A JÓ ÉS A GONOSZ SZOLGA.

Míg a jó szolgának telik esztendeje,
arra van csak gondja, hogy a dolgát tegye.
Bőven jutalmazza, ha megjő a Gazda,
Hűségét dicsérve többre is méltatja.
„Késik az én Uram!’’ – Dőre szolga hiszi;
Dőzsöl, eszik, iszik, a társait veri.
Váratlan tér haza távolból a Gazda,
Képmutatók szörnyű sorsára juttatja.
Jézus a mi gazdánk! – Tán éjfélkor zörget,
Második, harmadik őrváltáskor jöhet.
Boldog az a szolga, aki Urát várja,
És amikor megjő, munkában találja. Jobbágy István

------------------------------------------

Keresztény vagy keresztyén - Nyelvi különbségek katolikusok és protestánsok között használnak, amivel a katolikus és protestáns nyelvhasználat különbségeit is konzerválják – véli Prószéky Gábor nyelvészprofesszor.

„A nyelvi elkülönülést a protestáns egyházak kezdték: zsargonszerű szavakkal jelezték, hogy nem tartoznak a katolikus egyházba, amire a katolikusok hasonlóan válaszoltak. A két egyház szaknyelve a 19. századra rögzült, és az óta sem korszerűsítették.” – mondta Prószéky Gábor nyelvészprofesszor A katolikus és protestáns nyelvezet sajátosságai című, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nemrégiben tartott előadásában.

Kinek a pap, kinek a papné

A különböző vallások gyakorlatában persze fellelhetőek olyan eltérések, amelyeket csak különböző szavakkal lehet visszaadni. A protestánsoknál az úrvacsora vagy a konfirmáció például mást jelent, mint a katolikusoknál az áldozás vagy a bérmálás. A lelkészi és papi hivatás közti különbségekre utalnak az olyan szólások, mint a „torony alól házasodik” vagy a „Kinek a pap, kinek a papné”.
A közös szavak viszont jelenthetnek mást is: a protestáns „evangelizáció” jelentése az, ha valaki a Szentírás szövege alapján igét hirdet, a katolikus „evangelizáció” pedig a hittérítés. A protestáns „presbiter” az egyháztanács világi tagja, a katolikus „presbiter” viszont az áldozópap neve.

Bibliák
Az ökumenizmus érhető tetten az első teljes bibliafordításokban – véli Prószéky Gábor. Az 1590-es Vizsolyi Bibliát fordító Károli Gáspár ortodoxnak született, ebből tért át a református hitre, míg az 1626-ban megjelent, első teljes katolikus Szentírást fordító jezsuita, Káldy Györgyöt protestánsnak keresztelték. Káldy jó harminc évvel későbbi, fejlettebb magyar nyelvet használt. Prószéky szerint nem felekezeti fordítást készíttettek: bibliafordításaikra az utókor aggatta a református illetve katolikus címkét.
Meglepő történet a protestáns „keresztyén” és a katolikus „keresztény” szó használatának kialakulása. Krisztus görög nevéből, a „krisztianoszból” született a latin „christianus”, a szláv „krisztyán”, a magyar „kirisztyán” vagy „keresztyén”. A 18. század felerősödő hitvitái során néhány katolikus érvelő elhitette, hogy a „keresztyén” szó tulajdonképpen a keresztből származik, így nem lehet „ty”-vel írni. A többségben katolikusok lakta Magyarországon így ez a szóalak terjedt el, noha a protestáns szóhasználat a helyes – hangsúlyozta Prószéky.