A keresztény magyar államalapítás,

"Ím eljött az áldott új nap,

zengő üdvös ünnepe

szent királyunk-Istvánunknak!

Míg tart e világ heve,

örvendjen, ki őáltala

lőn Urunk örököse

és munkájából nyeri vala,

hogy a mennynek részese ..."

   VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ¬1083. augusztus 20-ára ¬évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep..

Az ünnepeknek is megvan az életük. Az évszázadok folyamán változnak a hozzájuk kötődő tartalmak, hangsúlyok. Augusztus 20-a esetében az ünnep állami és egyházi jellegének egyensúlya is folyamatosan változott.

A török hódoltság idejére Szent István ünnepe elveszítette az Árpád-ház idején oly fontos dinasztikus erejét. 

-Tompa Mihály: A gyülekezetben,-(részlet)

Cseng, zúg még a harangok öble,
A hang, távol, széthömpölyögve;
S mint szarvas a szép, hűs forrásra:
Siet a nép a szent tornácba.
Betölti a pitvart, a házat,
Az arcokon hit és alázat...
S a szívre, melynek mélye zajlék,
Csendet, békét lehelt a hajlék.
Ül ifjú, vén s hallgatva szót vár ...
Majd fölzeng a királyi zsoltár;
A nép együtt van, együtt érez,
Szólván az ég s föld istenéhez;
Fejét mélyen kezébe hajtva:
Imában olvad szíve, ajka,
Az Úr előtt lelkét kitölti,
S megtisztul, szentül, ami földi.

----------------------------------------------------

-Ünnepi hangulat.

Szerető lelkek imája zeng
Földünk szíve is belerezzen.
Országunkban bölcsek kövén
Dobban a szív Európa Közepén.
Zengjenek a harsonák
Nagy Királyunk Ünnepén!
Egy ősi nép dicséretére,
A magyarok Istenére
Borral teli kelyhet emelj,
Áldott új kenyérrel ünnepelj!

-I - (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.                        István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté Majd XI. Ince pápa pedig 1686-ban a török fölött aratott győzelem emlékére megváltoztatta Szent István ünnepének dátumát.

Annak örömére, hogy szeptember 2-án Buda váráról lekerült a félholdas zászló, elrendelte, hogy az egész világ minden év szeptember 16-án emlékezzék meg Szent István ünnepéről.

A következő száz esztendőben sok más egyházi ünneppel együtt Szent István napja is kiszorult az egyházi kalendáriumból.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor találták meg épen a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét.                                                  Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, ahová talán még IV. Béla vitette a tatárok előli menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István Bazilikában őrzik.)

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából.

 Mária Terézia, hogy a magyar rendek kedvében járjon, 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját – ismét augusztus 20-án.

--------------------------------------------

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt.

Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. 

Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át,

1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.                                                                              Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még,     1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították.                                                                                         

A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)

-------------------------------------------------------

-F. Farkas Rozália - Hozzád emelem.

Hozzád, emelem szívem,
ÖRÖK IRGALOM.
Te tudod jól,
mennyivel tartozom,
hogy hálám szava
hányszor elmaradt...
Ó, ne ródd fel bűnömül
mulasztásomat!