É N E K

Istentől ered az élet, Őt illeti a dicséret.
Világunkat Ő tartja fenn, övé az ég, övé a menny.

Ég s föld között kész a pálya, vonulásunk, azon várja.
s míg vonulunk, vigyáz reánk, nála kész már üdv-koronánk!

Menjünk együtt, kéz a kézben, viharban és napsütésben.
Vár a fényes örök haza, oda nem ér világ zaja.

Jézus mondta: kész már a hely, örömével vár ránk a menny.
Ne sajnáljuk, mi itt marad, Atyánk szebb örök kincset ad.

ott más törvény uralkodik, ott senki sem unatkozik.
Nem számolunk napot, évet, életünk ott, nem ér véget!
Dallam: /Úr jézusunk fordulj hozzánk.../
Pecznyík Pál Celldömölk, 2010. VIII. 5

------------------------------------------

Hála, a száz éves pásztorért.

Negyvenegy év múlt az óta,
hogy Atyjához költözött,
száz évesen, nem lehet itt,
- pásztorként- nyája között.
Templomunkban, éveken át
keresztelt és esketett,
oltár előtt megáldott ő,
sok konfirmált gyermeket.
Híveitől búcsúzott el,
gyászos koporsók felett,
az északi temetőben
kapott ő is, nyughelyet.
Lelke sátra, bár elporladt,
ám lelke örökre él,
csak élete szép emléke
maradt itt, övéinél.
Lelke szeme, feltámadás
dicső napjára tekint,
el nem enyésző új testben,
láthatjuk őt majd megint!
Hisszük: Urunk kegyelméből,
egykor mi is ott leszünk,
s Urunk előtt, vele együtt,
majd örökké élhetünk!
Ott már nem választ el minket,
sem távolság, sem idő,
Jézus lesz a Főpásztorunk,
hűs forráshoz terel ő.
Emlékezik rá családja,
kedves gyülekezete,
száz év után se múljon el
bennünk, emlékezete. Pecznyík Pál-Celldömölk-2010. BIII. 3.

-------------------

Egységes e nemzet!

Szálka, tövis vagyunk, már ezerszáz éve,
körülöttünk élő szláv népek szemébe.
Ámde keresztyénné vált, ős, magyarságunk,
nomád lovas népből, szolid néppé váltunk.
Lassan szelíddé vált, lovas virtusságunk,
Kárpát-medence lett otthonunk, országunk.
Trianonban ugyan, megcsonkoltak minket,
mégsem téphették szét, magyar egységünket!
Bár Trianon óta, nyolc országban élünk,
de nyelvében mégis egységes, a népünk.
Szétdaraboltan is, egységes e nemzet,
mind a nyolc országban, magyar ének zenghet!
E honban töltöttünk több száz harcos évet,
Isten óvta, védte, e nagy múltú népet!

Népünk bár nem méltó, Isten szerelmére,
drága Fiát mégis, feláldozta érte!
Várja, a magyar nép, szent népévé váljon,
s országában egykor, hófehérben járjon .- Pecznyík Pál-Celldömölk-2010. VII. 26.

-------------------

Dicsőséges hon!

Földünkön nincsen több olyan szenvedő, olyan ártatlan sem,
mint a drága Fő, ki lejött a mennyből. bűnös emberért,
s feláldozta érte vérét, életét!

Nincs e földön oly mély, oly nagy szeretet, mely bűnösért önként
viselt, sebeket, kínban imádkozott gyűlölőiért,
nyerjenek irgalmat, megbánt vétkükért!

Nincs e földön olyan hatalmas erő, milyet megtapasztalt
sírjába menő Jézus, ki legyőzött félelmes halált,
feltámadt sírjából, s élve, mennybe szállt!

Nincs több, csak egyetlen dicsőséges hon, abban ismeretlen
imaház, templom.  Az új földön Isten áll, templom helyett,
övéi zengnek ott,  örök éneket. - Pecznyík Pál-Celldömölk- 2010. VIII. 2

----------------------------------------