Máté 10,32,-„  Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról én is vallást 

teszek mennyei Atyám előtt" 

   Milyen kegyelmes ígéret ez! Nagy örömmel teszek vallást az én 

Uramról. Akármennyi hibám legyen is, Krisztust soha nem szégyellem, és a keresztről szóló tanítást bátran hirdetem. Uram, nem rejtem 

magamba a Te igazságodat.

   Nagyszerű dolgot helyez itt számomra kilátásba az Ige. Barátaim 

elhagyhatnak, ellenségeim ujjonghatnak, az Úr azonban nem tagadja meg szolgáját. Nincs kétségem afelől, hogy az Úr a magáénak tart, 

hiszen új meg új zálogát adja szeretetének. De eljön a nap, amikor 

meg kell majd állnom az Atya előtt. Milyen öröm tudnom, hogy 

Krisztus akkor majd vallást fog tenni rólam. Azt mondja majd: ez az 

ember bízott bennem és kész volt bántalmazást is szenvedni nevemért, ezért én is a magaménak vallom őt. Régen, ha valakit lovaggá ütöttek, a királynő gyémántos térdszalagot adott át neki. Nagy megtiszteltetés volt az összegyűlt sokaság előtt átvenni ezt a kitüntetést. Mi ez 

azonban ahhoz a tisztességhez képest, amikor majd Krisztus vall 

bennünket a magáénak a magasságos Isten trónusa előtt, a mennyben. Ezért soha ne szégyelljem, hogy az Úré vagyok. Soha ne hallgassak 

gyáván, se ne alkudjak meg félszívvel. Pirulnom kellene, mert azé vagyok, aki megígérte, hogy kezeskedik az életemért Isten előtt? C.H.Spurgeon

-------------------------------------

elválasztja a juhokat a kecskéktől.” (Máté 25,31-46)*

Mi lesz a kecskékkel? Átkozottak, örök tűz, örök büntetés vár rájuk (46). Nem azért lesz ez a sorsuk, mert az ördög hatalma alá kerültek (41), vagy, mert irgalmatlanok voltak a legkisebbekkel (43-45), és csak magukkal törődve mindenkihez kegyetlenek voltak (aki volt már legkisebb, és volt már halálosan, irgalmatlanul megalázva, szinte megsemmisítve, annak nem kell mindezt részletezni). Ám nem mindezekért veszik el sorsukat, hanem azért, mert nem juhok, hanem kecskék: Isten rendelése szerint, a világ kezdete óta (34). Titokról szól itt az Ige. Láttam már kecskét átvágott torokkal, ahogy levágják, rád néz és könnyezik. Én reménnyel szeretem a kecskéket, pedig a kecske mindent tarrá legel, belemekeg az életedbe. Mégis, hiszem, nagyobb az Isten a mi szívünknél (1János 3,20). 

·         Mit tudunk meg itt az utolsó időkről? – Krisztus dicsőségesen megjelenik (31). Naptámadat lesz az Ő eljövetele. Vége lesz minden szürkeségnek és borongásnak. – Minden nép elé áll, leborul előtte (32). Akkor már kikerülhetetlen lesz találkozni Ővele – Ez a találkozás az elválasztás ideje lesz: jobbra a juhok, balra a kecskék kerülnek (33). Itt már nincs vita, végre nincs vita, okoskodás, érvelés, észosztás. Ekkor már mindenek Ura beszél. De jó lesz, vége lesz a hangzavarnak. – Mi a szétválasztás alapja? Nem a látható, emberséges cselekvés az, ami nélkülözhetetlen (odafordulni éhezőkhöz, szomjazókhoz, jövevényekhez, betegekhez és foglyokhoz; 35-36). A szétválasztás alapja egy eleve döntés, ami alapján Isten örök életet készített (46), a világ kezdete óta a juhoknak (34), az Atya áldottainak, az örökösöknek; ennek a választottságnak viszont magától értetődő következménye a legkisebbekhez való krisztusi odafordulás, akár egyhez is, egyetlenhez is, egyenként minden legkisebbhez (40). – Mi lesz a kecskékkel?