Én Istenem, Hozzád vágyom

Én Istenem, Hozzád vágyom

Tisztítsd meg a szívemet.

Én Istenem Teelőtted

Megvallom a bűnömet.

Biztos kézzel vidd hithajóm

Égi honom révébe,

Földi utam áldozzék le

Kegyelmednek éjébe.

Én nem tudom, mért is van az,

Hogy úgy szeretsz engemet.

Én nem tudom, mért nem bírom

Lerakni a terhemet.

Lábaidhoz leborulok,

Mentő kezed megfogom.

Arra kérlek, légy Te mindig

Bűnharcban támaszom.

Én nem tudom Nálad nélkül

Keresztemet hordozni,

Én nem tudom Erőd nélkül

Virágidat gondozni.

Légy Te velem, maradj nékem

Minden napon Pásztorom,

És én ezért mindörökre

A szívemet átadom. 1948. 04. 26

--------------------------------

Engem is szeret

Imádom Jézust, az égi bárányt;

Aki értem szenvedett halált.

-Golgotán ontotta vérét bűnömért:

Egy botladozó. erőtlen gyermekért.

Dicsérem Jézust; Hallelujázok,

Hogy elvállalta az áldozatot.

-Eltörölte bűnöm, vérével megmentett:

Mert Ő mindenkit, engem is szeretett. 1972. 09. 10

---------------------------------------

Építéskor

Előbb a régit bontani kellett.

Hogy új alapot készíthessünk.

Ásva, csákányozva mélyre mentünk,

Hogy majd magasba építhessünk.

Leverve a régi bontott téglát

Új habarccsal új helyre tettük,

S a ledöntött falból mást semmit, csak

Az átfaragott követ vettük.

Így egyszerre zsinór: végén súllyal,

Mutatott mindig merőlegest.

S egy csepp buborék a vízszintezőn,

Megbízható pontos egyenest.

E kettő bár csekélységnek látszik,

Megmutatja mindig a valót.

Elhajlást, ferdeséget és gyakran

Az igen sürgős tennivalót.

Az újra építés ránk bizatott

A nagy puszta lélek- romokon.

Ássunk be mélyen,- az alap megvan,

S ne építsünk soha homokon.

Ne a magunk kövét rakjuk bele,

Csak azt, mit az Úr átfaragott.

Minden darabot szeretve kössünk,

Ne használjunk hitvány habarcsot.

Nézzék gyengének az égi zsinórt

Mégis – kövek- hozzá igazodunk

Vegyék buboréknak bizodalmunk,

Mi azért is... ezzel kapaszkodunk.

Kövekből épül Isten országa,

Az én... és testvéreim helye.

Ha majd épületünk felér az égbe,

Mi, kövek, együtt leszünk Vele. 1951. 03. 03

------------------------------------