A Lelki növekedésről...

„Dávid folytonosan emelkedett és növekedett, mert az Úr, a Seregek Istene vele volt.” 2Sámuel 5:10.

’Persze! Dáviddal vele volt az Úr, meg folyton csak növekedett! De mi van velem? – teszed föl a kérdést. – Egyik kudarcom a másikat éri!’

Azért, ha belegondolsz, hatalmas mélységeket járt be ez a Dávid. Tényleg nem volt fenékig tejföl az élete! Gondold végig: Saul üldözte, az életére tört, legjobb barátjától elválasztották, aki aztán fiatalon meghalt, egyik pusztából a másikba, egyik barlangból a másikba menekült az őt üldöző Saul elől. Aztán amikor kicsit kezdett felfelé ívelni az életútja, egy rettenetes bűnt követett el. Nyíltan áthágta a hetedik parancsolatot, és meggyilkolt egy ártatlan embert. Aztán meghalt az egyik fia, a másik lázadóvá vált… Soroljam még?

Persze tudom, a Te sorsod is mostoha. Te is nagyon sok dolgon mentél át.

De figyelj csak, mit ír a Szentírás Dávidról?

Folytonosan emelkedett, lelkileg növekedett és Isten áldása volt vele.

Hibái, bűnei ellenére.

Az üldözés ellenére.

A kudarc ellenére.

A gyász, a szomorúság, a veszteség ellenére – talált kapaszkodót!

EMBER volt! A maga rengeteg hibájával, nyomorúságával. De megtalálta Annak kezét, akibe erősen kapaszkodhatott.

Tehát – Dávid története a valóságban a TE és az én történetem.

Kérlek, a kipontozott részre írd be a nevedet – és olvasd el ÍGY a mai Igét!

„………………… folyamatosan emelkedett és növekedett, mert az Úr, a Seregek Istene vele volt!”

Hogy hangzik?

Kérlek, ragadd meg még ma Isten feléd kinyújtott kezét!

Meglátod, az eredmény nem marad el!