NE NYUGODJ BELE.

Ha azt látod, hogy lelki életed
örömhiányos, kiüresedett,
fogytán hited és hálád is vele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy gyülekezeted
tagjaiban is hűl a szeretet,
nagy része fásult, közönnyel tele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy egyházadban is
akad kór, s némely tanítás hamis,
hogy alig látszik KRISZTUS élete,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy fáj e nép, e föld,
hogy magad sem vagy senkinél különb,
s nincs újulás itt, bárhogy kellene,
ne nyugodj bele!

Mert könyörögni, sírni lehet itt!
Maga a LÉLEK is esedezik,
s minden megbánt bűn semmivé lehet,
ha az ÚR veled.

------------------------------------

ÍRÁS A BIBLIÁBA.

(Az Újszövetség könyve elé)

Ez a könyv a könyvek könyve
Szegény ember drágagyöngye
Égi harmat lankadtaknak
Világosság földi vaknak
Bölcsességnek arany útja
boldog aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás kútja,
hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang
Roskadónak testvéri hang
Elhagyottnak galambbúgás
Viharvertnek ereszét
Haldoklónak angyalsúgás:
Ne félj, fogd a kezemet!

Gyermeknek is: "Míly szép rege!"
Bölcsnek: rejtelmek tengere
Fal. S túl rajta élő hangok.
Köd. S benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom,
Csak megnyitom, s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
rózsáira láthatok.

Minden fakul, minden romlik
Márványvár is összeomlik
Bíborleplek ronggyá málnak
Dicsőségek füstbe szállnak
Csak ez a könyv nem tér porba...
Mintha volna élő lelke...
Ez a könyv a Mózes bokra,
Isten szíve dobog benne...

--------------------------------------------

NE FÉLJ! 

Mintha látnám a fehérruhás szentet,

amint Jairus házához közelget,

s hírül hozzák, hogy meghalt a leányka!

Jézus ránéz az elsápadt apára:

        „Ne félj, csak higgy!“

Ha ránk is így szakad a fájdalom,

szerettünket látva a gyászpadon,

s kiáltjuk: Nincs már aki segítsen!

Törjön át Jézus szava a bús csenden:

        „Ne félj, csak higgy!“