Engedelmesség
A rabszolgaság korában egy néger rabszolgának volt egy hitetlen gazdája, aki egyszer így szólt szolgájához: “Sam, ugye te prédikátor vagy?” “Igen, beszélek egyeseknek Jézusról, uram!” “Ha tehát prédikátor vagy, akkor értened kell a Bibliát. Most mondd meg, hogy ez mit jelent.” Ekkor felnyitotta a Bibliát, és ezt olvasta belőle: “Akiket eleve ismert, azokat eleve el is rendelte...” A rabszolga így válaszolt: “Uram, hol van ez megírva?” “A Római levélben” – felelte a rabszolgatartó. “Ó, drága uram, én megmagyarázom önnek ezt az egészet. Nagyon egyszerű. Kezdje Máténál, és cselekedje mindazt, amit a mi drága Urunk mond. Aztán menjen Márkhoz, Lukácshoz és Jánoshoz. És mire ehhez a részhez érkezik, már elég könnyűvé válik – de ne ezzel kezdje!”
Egy áldott életű keresztyén haldoklott, és valaki érdeklődött életének titka felől. A haldokló hivő így fogalmazta meg válaszát: “Életem titka az, hogy sohasem mondtam nemet Krisztusnak.”
Egy nagy csata után a kapitány megtárgyalta a napi eseményeket a tisztjeivel, és megkérdezte tőlük, hogy ki teljesítette a legjobban a parancsot. Beszéltek a bátor harcosokról, de a kapitány ezt mondta: “Nincs igazatok. A harctéren az a katona tette a legtöbbet, aki éppen fölemelte a kardját, hogy lesújtson az ellenségre, amikor hallotta a takarodót, és nem sújtott le, hanem leeresztve kardját, azonnal visszavonult. Ez a tábornok parancsának való tökéletes és készséges engedelmesség volt a legnagyobb tett a mai napon.”
--------------------------
Engedetlenség
Egy kisfiú végre leült, miután először ellenkezett szüleivel. Aztán így szólt: “Külsőleg már leültem, de belsőleg még mindig állok.”
Ausztrália miniszterelnöke mondta, hogy amikor a nagy háború kitört, az ausztrál kormány azonnal felajánlotta, hogy mindent megtesz Nagy-Britannia támogatására. Megkérdezték az anyaországtól, hogy mi lenne a leghasznosabb, amit tehetnének, és a válasz ez volt: „Építsetek nekünk hajókat; hajókra van szükségünk." Az ausztrálok nem építettek hajókat, hanem mosolyogtak, és elkezdték művelni a földeket, vetették a magot, learatták a termést, összegyűjtötték az élelmet, hogy elküldjék az anyaországnak. A gabonát zsákokba rakták, levitték a tengerpartra és várták a hajókat. De a hajók sohasem értek oda. Egerek pusztították el a gabonát, és elözönlőitek a városokat, falvakat, betegségeket terjesztve, amelyek megtámadták az emberek szemét és sokan megvakullak. Egész idő alatt ezt kérte Nagy-Britannia: „Hajókat, hajókat, hajókat!"