Máté evangéliuma 24:45-47

Középiskolás éveim alatt gyakran előfordult, hogy az oktatónk hosszabb-rövidebb időre magukra hagyott bennünket a tanműhelyben. Ma is nagyon jól emlékszem, hogy mi történt ilyenkor. Hiába volt kiadva a feladat, ez nem mindenkit érdekelt egyformán. A lusták elkezdtek lustálkodni, a vagányok vagánykodni, a viccesek viccelődni, a rendetlenek rendetlenkedni… a lelkiismeretesek pedig mindettől függetlenül tették a dolgukat. Általában ez volt a kisebbség. A helyzet akkor változott meg, mikor újra nyílt az ajtó. Akkor hirtelen mindenki úgy csinált, mintha tényleg a rábízott feladatot végezné.

A mi Mesterünk is elment egy időre és feladatot bízott ránk. Senki nem tudja, meddig kell még rá várni, de ettől még a dolgunkat végezni kell. A keresztény szolgálat elsősorban abban áll, hogy a Máté 28. fejezetének nagy misszióparancsa szerint, elmegyünk, hirdetjük a megváltás jó hírét, és tanítvánnyá tesszük az embereket. A szolgálat másik formája az, amikor én magam, a saját adottságaimmal (lelki ajándékaimmal) szolgálom Istent és az embereket. Lehet, hogy látványos dolgokat teszek, lehet, hogy éppen senki nem látja, vagy nem értékeli. A lényeg, hogy legyek hűséges és lelkiismeretes. Tegyem meg a rám eső részt.

Mesterünk hamarosan ránk nyitja az ajtót. Mi lát majd, ha megjelenik? Tudunk-e őszinte alázattal szolgálni, bármilyen területre is állított bennünket? A kis dolgokban való hűség fog alkalmassá tenni a nagyobb feladatokra. Bárhol is tartsunk, ne feledjük: a jutalom nem marad el.

-------------------------------------------------------

 

Lukács 15:1-10- Hungarian Károly (KAR)

15  Közelgetnek vala pedig õ hozzá a vámszedõk és a bûnösök mind, hogy hallgassák õt.

² És zúgolódnak a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bûnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
³ Õ pedig ezt a példázatot beszél nékik, mondván:
⁴ Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
⁵ És ha megtalálta, felveti az õ vállára, örülvén.
⁶ És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
⁷ Mondom néktek, hogy ily módon [nagyobb] öröm lesz a mennyben egy meg térõ bûnösön, hogy nem kilencvenkilenc igaz [ember] en, a kinek nincs szüksége megtérésre.
⁸ Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-e gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-e gondosan, mígnem megtalálja?
⁹ És ha megtalálta, egybehívja az õ asszony barátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
¹⁰ Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe elõtt egy bûnös [ember] megtérésén.