E Z  A Z   A  N A P  .

Ez az a nap, melyet rendelt az Úr nekünk,

Hogy drága nevében együtt örvendezzünk.

Tele is van szívünk , csordultig örömmel,

 Látjuk ölelkezni  a mennyet a földdel.

Itt vagytok, hát köztünk, szálltak az imáink,

Hogy ez így történjen, fel Urunk trónjáig.

Itt a nagy bizonyság, hogy Ő meghallgatta,

Szívetek idáig biztos Ő vonzotta.

Örömmel szorítjuk most egymást keblünkre,

Isten hü tábora tekints  vezérünkre.

Közénk ne férhessen viszály , ellen keze,

S megnyugszik így rajtunk az Úr áldott szeme.

De nem - csak örülni  vagyunk most itt jelen,

Mindenki szívében nagy fogadást tegyen.

Még hübben megtesz mindent szent Uráért,

Szinte két - kézzel nyúl drága parancsáért.

Hogy nemcsak hallgatja, teszi is kész szívvel,

Tudja örök sorsa ezen ponton dűl el.

Drága , hü Megváltónk, előtted fogadjuk.

Aki meghalt értünk, azt cserbe nem hagyjuk !

                                                                               /ifj. Fülöp Gézáné /

---------------------------------------------------------------

C S E N D E S  H E L Y E T  K E R E S T E M

Csendes helyet kerestem egykor,

Hol megpihenni jól lehet,

S találtam én e szép hajlékra,

Mely elbűvölte lelkemet.

Kedves hajlék Istennek háza,

A szívem, lelkem vágyik reád,

Az Alkotó sok drága kincsét

Két kézzel bízta Rád ...

Oh szép lak, Istennek háza,

Mentsváram  vagy  Te a bűn ellen,

Te vagy énnékem a Menedékem,

Hol fáradt lelkem megpihen.

Itt hangzik nékem boldog ígéret,

Jézus mennybe elvezet.

Isten kegyelmi, Jézus keresztje,

Nem félek, megment engemet.

Falaid közt a szent Igéknek

Áldásesője hull reám,

Melytől a szívem felüdülve,

Uram, hittel nézek Reád....

Kitárt szívvel állok Előtted,

S boldogan indulok Feléd...

Oh el ne küldj Magadtól engem,

Ki üdvöm Benned fellelém.

VÁR AZ ÚR

Ésaiás 30:18. vers „...És azért vár az Úr, hogy

könyörüljön rajtatok, és azért felséges Ő, hogy megkegyelmezzen nektek, mert az Ítélet Istene az Úr, boldogok mindazok, akik Őt szolgálják...”

Azt üzeni Ésaiás próféta által  Isten, hogy azért vár, hogy könyörülhessen. De hát hol vár az Úr? Olyan általánosnak veszik ezt az emberek, hogy észre sem veszik, hogy vár az Úr. Az emberre vár, terád, meg énrám. Vár a neki szentelt helyen. Vár, hogy eljöjj hozzá, hallgasd szavát. Vár a szíved ajtajában, hogy kinyisd neki, mert csupán belül van csak kilincs a szívben. Igen, ha te és én nem nyitjuk ki csak vár egy ideig, de ha nem nyílik, tovább megy. De vár az út végén is Isten mindenkit. Pál apostol azt mondja a korinthusi második levél 10. részében, hogy „mindenkinek meg kell jelennie a Krisztus ítélő széke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék a szerint amint e testben cselekedett, jót vagy rosszat...” . Isten Vár! Vár mint Atyánk, vagy vár mint ítélő Bíránk. Jézus maga mondja, hogy Ő az út, egyedül csak rajta keresztül lehet menni  az Atyához, és mégis, de sokan akarnak más utat keresni. Nem kell már bolyongani, mindenki megtalálhatja a jó utat, csak az emberen múlik, akar-e járni az igaz úton, vagy sem. Isten vár, hogy könyörüljön az emberen, hogy megkegyelmezzen. Hiszen jobban szeretett bennünket, mint az egyszülött Fiát, akit feláldozott a kereszten. Azért nem mindenkit vár mint Atya. Vannak és lesznek, kiket mint ítélő Bíró fog várni. Mindegy, hogy Jézusban járunk-e, vagy nélküle, de várnak az út végén.  Csak van akit Jézus vár, és azt mondja „...jöjjetek Atyám áldottai” ...és van akit a Bíró vár, és azt mondja majd „...távozzatok tőlem az örök gyötrelemre”. Rajtunk múlik, embereken, a mi itteni életünktől függ, hogy ki fog várni az út végén. Téged - mit gondolsz - ki fog várni? Mennyei Atyánk, vagy az Ítélő Bíró? Tudjuk, nem kellemes érzés ha valakit az Ítélő Bírója vár. De most mód és lehetőség van a döntésre. Ami az emberen múlik, megteheti mindenki. Ott már nem lesz mód semmilyen védekezésre, változtatásra. Itt az életben döntjük el mi emberek, életünkkel, választásunkkal, mit választunk, hogy követem? Csak Jézus az Út! Mi mennybe visz, az örök életre vezet. Amely úton Jézus nem járt és ma sem járna, azon mi se akarjunk járni. Nem ismeretlen az út, nem kell kérdéseket feltenni, mint Tamás tette. Most vár, hogy megkegyelmezzen Szent Fiában. Nekünk már megbocsátott, mert Fiának nem kegyelmezett. Keskeny az az út, mondja Jézus, és kevesen vannak akik azon járnak, de célba visz.

Válassz hát még ma, melyik útra akarsz lépni, hogy végig menj egészen az üdvösségig! Adjunk magunknak választ, és adjunk Istennek választ, aki vár, most is itt az írás végén is Téged!

Áldjon meg Isten, hogy tudj helyesen dönteni

------------------------------------------------------------------------