Újév
(A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az
évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek
jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a
Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az
újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik
ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak.
Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva,
amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év
sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első
napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.)
Kiskarácsony, vagyis újév napja már az ókorban is az
ajándékozás és jókívánság napja volt.
A szokás aztán Európa-szerte elterjedt, így eleinknél is.
Galeotto már 1487-ben említi a sztrená-t, vagyis az újévi ajándékot, és
prédikált róla Telegdi Miklós is 1580-ban:
“Szokás peniglen a keresztények között, hogy új esztendőben nagy szeretettel köszönnek, és ajándékokat osztogatnak egymásnak.”
Az ajándékozás később nálunk a múlt században karácsonyra tolódott át, a jókívánság azonban, újév napjához kötötten, ma is élő szokás.
A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: “Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: “Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.
Férjjósló nap is újév napja, mert amilyen nevű férfit először meglát a lány, olyan nevű férjre talál a következő esztendőben.
Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
“Szokás peniglen a keresztények között, hogy új esztendőben nagy szeretettel köszönnek, és ajándékokat osztogatnak egymásnak.”
Az ajándékozás később nálunk a múlt században karácsonyra tolódott át, a jókívánság azonban, újév napjához kötötten, ma is élő szokás.
A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: “Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: “Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.
Férjjósló nap is újév napja, mert amilyen nevű férfit először meglát a lány, olyan nevű férjre talál a következő esztendőben.
Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
Aki hajnalban elsőként merített a kútról, úgy vélték,
aranyosvizet merít, mely szerencsét hoz. Ebből a vízből a családtagokat is
megitatták.
Egyes vidékeken úgy tartották, nem kívánatos újév reggelén az asszony látogató, mert az szerencsétlenséget jelent, ezért a férfiaknak célszerű volt már kora reggel elindulni, hogy kifejezzék jókívánságaikat rokonaiknak, ismerőseiknek.
Más vidékeken viszont úgy gondolták, ha újév napján az első látogató nő, akkor nőstény állatok születnek az évben, ha pedig férfi, akkor hím állatok születnek majd. Közismert szokás, hogy újév napján semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor egész évben minden “kimegy”. Jól ismert a baromfihús evésének a tilalma, mert elröpül a szerencse.
Egyes vidékeken úgy tartották, nem kívánatos újév reggelén az asszony látogató, mert az szerencsétlenséget jelent, ezért a férfiaknak célszerű volt már kora reggel elindulni, hogy kifejezzék jókívánságaikat rokonaiknak, ismerőseiknek.
Más vidékeken viszont úgy gondolták, ha újév napján az első látogató nő, akkor nőstény állatok születnek az évben, ha pedig férfi, akkor hím állatok születnek majd. Közismert szokás, hogy újév napján semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor egész évben minden “kimegy”. Jól ismert a baromfihús evésének a tilalma, mert elröpül a szerencse.
Halat sem volt tanácsos enni, mert azzal meg elúszik a
szerencse. Mind szilveszterkor, mind pedig újév napján disznóhúst és szemes
terményeket (lencsét, rizst, kölest) ettek, mert a disznó előtúrja a
szerencsét, a sok apró mag pedig pénzbőséget jelentett. Hajdúszoboszlón azonban
tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek.
Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész
esztendőben verni fogják.
--------------------------------------------------
Az újév 31-én délelőtt tizenegy órakor köszönt be –
legalábbis a Kiribati szigetcsoporthoz tartozó Karácsony szigeteken, ahol a
legkorábban búcsúztatják a 2014-es évet. Ez persze a közép-európai idő szerint
értendő. A következő ünneplő ország Új-Zéland, ott egy órával később lesz
éjfél. A leghosszabb ideig Oroszország lakói ünnepelhetnek, Kamcsatkán 31-én
délután egy órakor, Moszkvában csak kilenc órával később bontják a pezsgőt.
Ausztráliában a mi időnk szerint fél kettőkor köszönt be 2015. Délután öt
órakor ünnepelnek Kínában, ahol egységes időt használnak annak ellenére, hogy a
hatalmas ország öt idősávban terül el. Szlovákiánál egy órával korábban köszönt
be az új év mint Görögországban, Finnországban vagy Izraelben. Velünk együtt
ünnepelnek azonban a legtöbb európai országban. Portugáliában,
Nagy-Britanniában és Izlandon azonban egy órával később érkezik 2015.
Az Egyesült Államokban csak akkor durrannak az első
pezsgősdugók, amikor Szlovákiában már a legmaratonibb újévi ünneplés is
lecsengett – közép-európai idő szerint másnap reggel hat órakor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése