Advent

Elég volt már a gyötrelem,
elég volt már a sötétből.
Napfényre vágyunk, már a gond
fekete erdejéből.
Növeld mibennünk mi isteni,
s öld ki ami bennünk állati,
hiszen a dühös tusákba már
mindenünk belefáradt.
Szüless meg bennünk Tisztaság,
Szüless meg bennünk Béke,
S tedd kezedet a világ
lázas ütőerére.
Szüless meg bennünk Szeretet,
a legszebb lelki virtus:
– a szívünk szomorú, beteg –
teremts bennünk új életet,
Szüless meg bennünk Jézus!





            Az első gyertya.

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként
ígérte meg Isten a megváltást (hit)
Bátortalanul lobban most fel,
Az első gyertya kicsiny lángja.
Fénye lassan telik meg erővel.
Mintha még egy kicsit fázna.
Hinni kell egy szebb világban,
Ám kevés a hit, tégy is érte.
Hinni a Megváltó igazában,
És élni úgy, ahogy Ő kérte.
A gyermek csillogó szemében látok,
Egy megszülető szebb és jobb világot.
Ahogy csodálattal néz a lángba.
Benne tiszta még a hit, a szellem,
Hogy győzhet a jó a gonosz ellen.
Nem riasztja, az élet valósága.

-------------------------------------

Csengetnek. Hidegtől piros orrú vézna asszony hadarja monoton szövegét, hogy ellopták a pénzét, nem tud hazautazni. Adok, hát persze… Mohón nézi, mennyi… látom, többet várt.              A konyha melegében jut eszembe, jajjj, teát, süteményt gyorsan! Futok, hátha elérem.                   Még látom, ahogy beszáll a sarkon túl Rá váró autóba. Csalódott vagyok, de nem bánom. Jobb így, hogy tudom, nem várja éhező gyereksereg

Képeslapokat, e-mail-t írunk, telefonálunk, vásárolunk. Cipekedünk, rohanunk, hogy majd az ünnep napján lecsendesedve, lelkünket és a fenyőt ünnepi díszbe öltöztetve éjféli misére menjünk, ajándékot adjunk-kapjunk…
A temetőkben megjelennek apró koszorúink, megállunk és emlékezünk Rájuk, akikkel valaha együtt készülődtünk az ünnepre, és akik évről-évre, egyre jobban hiányoznak.
Aztán, hazamenve feljebb veszem a fűtést, mert valami nagy-nagy hideg árad szét bennem

----------------------------------------

Az egyik házban egyetértés, meghitt hangulat köszönti, a másikban, kötelező programként állják körül a fát, csomagolják be és ki a méregdrága ajándékot és nézik lopva az órát, hogy mikor léphetnek már le.
Elhessentem ezeket, a gondolatokat. Adventi készülődésemben csak a jó emlékeknek van helye. Felidézem a tavalyi ünnepet…
Számomra a csengettyű hangja, a vanília- és fahéjillat, gyertyafény és fenyő zöldje, a papír zizzenése, ragyogó szemek és a Csendes éj dallama, szeretteim ölelése, jelenti azt, hogy itt van, beköltözött hozzánk Karácsony!
-------------------------------------
//- Itt járok a gondolatban visszapörgetett és újrajátszott tavalyi ünnep felidézésében, amikor a kamrarámolás közben kezembe akad egy csomag toalettpapír. . Bontom, és viszem a helyére. Mintás, rajta felirat: „Merry Christmas” és rajz. Sírjak, vagy nevessek? Pajkos mosolyú rénszarvas álldogál csillagszőnyegen… gurgatom tovább… a következő kockán egy helyes, törlésre kínált feneket látok, mely fölött, elégedett széles mosollyal pillant rám cakkos agancsa alól ismét a rénszarvas.
Nem tudom eldönteni, hogy felháborodásom, vagy humorom a helyesebb reakció. Automatikus mozdulattal hajlok a tekercs fölé, megszagolom, majd elégedetten nyugtázom, legalább nem fenyőillatú.
Tudom, hogy a reklámnak helye kell, hogy legyen, mert eladhatóvá, ismertté teszi a terméket… de vannak ünnepek, személyek, jelképek, amik nem használhatók fel reklám céljára. Nekem, számomra, ilyen tabu a karácsony is. Itt járok a gondolatban visszapörgetett és újrajátszott tavalyi ünnep felidézésében, amikor a kamrarámolás közben kezembe akad egy csomag toalettpapír. . Bontom, és viszem a helyére. Mintás, rajta felirat: „Merry Christmas” és rajz. Sírjak, vagy nevessek? Pajkos mosolyú rénszarvas álldogál csillagszőnyegen… gurgatom tovább… a következő kockán egy helyes, törlésre kínált feneket látok, mely fölött, elégedett széles mosollyal pillant rám cakkos agancsa alól ismét a rénszarvas.
Nem tudom eldönteni, hogy felháborodásom, vagy humorom a helyesebb reakció. Automatikus mozdulattal hajlok a tekercs fölé, megszagolom, majd elégedetten nyugtázom, legalább nem fenyőillatú.
Tudom, hogy a reklámnak helye kell, hogy legyen, mert eladhatóvá, ismertté teszi a terméket… de vannak ünnepek, személyek, jelképek, amik nem használhatók fel reklám céljára. Nekem, számomra, ilyen tabu a karácsony is.-//


A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy nincs porcica a szekrények mögött, tízféle sütit sütsz és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként -főzöl-takarítasz- vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk.
A Karácsony éppen azt hirdeti nekünk, hogy minden külső változásnak lelki feltételei is vannak, s belső változás nélkül igazi eredményt várni nem lehet. A népek lelkületében kell jobb igazságnak fakadnia ahhoz, hogy jobb világrend születhessék.
A félelemre és a megfélemlítésre alapított világrendben nem is lehet csodálkozni azon, ha az ember nem bízik az angyal eljövetelében. De azért az angyal mégis eljött, és szállást keres az emberek szívében az isteni Gyermek számára. A Karácsony itt van. Lehet, hogy egyeseknek csak hangulat, másoknak csak külsőség:: mégis nagyon nagy és áldott alkalom, talán az utolsó alkalom arra, hogy mélységes igazságára ráébredjünk, és a hangulatból valóságot, a külsőségből lelkiséget teremtsünk.