Jöjj, Uram! 

Uram, Reád vár vergődő hitem.

Uram, Reád vár tépett, bús szívem,

gondterhelt arcom redőin a könny

s lelkem mélyén a fájdalomözön.

Reád vár bennem a panaszos jaj,

minden szenvedés és minden sóhaj,

a  néma ajak, a rebegő száj,

Reád vár bennem minden, ami fáj.

Szívem oltárán kész az áldozat,

reákötöztem bűnös magamat.

Gerjesszen lángot rajta a kezed,

hogy oltáromon égjen szent tüzed.

És e lángoknak hatalmas heve

sok bűneimet mind égesse le.

Akkor boldog lesz egész életem....

Uram, Reád vár tépett, bús szívem!

Dénes Ferenc

--------------------------------------------------------------------

Párbeszéd.

A szó érvényes most is: meg kell térni!

- Meg is fogok, de … van rá még időm!

Bár nem vagyok rossz, mégis, van miből,

- előbb azonban még szeretnék élni

az élettől még valamit kapni vágyom!

- Honnan tudod, hogy lesz rá még időd?

Sokan már idő előtt kidőltek,

s kevés az is, amit vársz, ifjú barátom!

Földhöz ragadtak lapos álmaid…

Nekem kevés az, hogy csak valamit

adjon nekem e fukar földi élet!

Nem lehetek oly igénytelen:

Maga a teljes élet kell nekem!

És neked is: maga az örök élet!

   Balog Miklós   (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)