Jézus, vezess engemet,
Akkor el nem tévedek,
Véled semmi baj nem ér, Bármily legyen a veszély.
Refrén: Vezess, vezess! Jöjj, és vezess, ó Uram!
Bármily nehéz itt utam, Benned van csak bizalmam!
2. És ha ellen fenyeget,
Nem rendít meg engemet,
Jézus váram, kősziklám, Benne bízom én csupán. Refr.
3. Ha e földről távozom, Végy kebledre Jézusom,
Béke ott van, jól tudom, Fáradtaknak nyugalom. Refr.
--------------------------------------------------
587
Ó, fogd kezem,
Vezérem, S vezess tovább;
Míg boldog célom érem Majd odaát!
Mert nem tudok én járni Tenélküled,
Csak Véled jó haladni, Uram, Veled!
2. Takard be nagy kegyeddel Gyenge szívem,
Hogy búban és örömben Békém legyen!
Hogy lábadnál pihenjek Mint gyermeked;
Bezárt szemmel követlek, Uram, Téged!
3. S ha néha nem is érzem, Mily nagy erőd,
Te célhoz viszel engem, S e hit betölt.
Csak vezess, én Vezérem, és fogd kezem,
Míg örökre elérem Az üdvhelyem!
-------------------------------------
416
Ki Istenének átad
mindent, Bizalmát csak Belé veti,
Azt folyton áldja, őrzi itt lent, Ínség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett, Az
nem fövényre épített.
2. A
súlyos gondok mit használnak, A sóhaj és jajszó mit ér,
Ha sebeink még jobban fájnak, S mindennap kínunk visszatér?
Így terhünk egyre súlyosabb, Ha lelkünk
búnak helyet ad.
3. Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre
lelsz,
Az Úr-rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz!
Ki elválasztá életünk, Jól
tudja, hogy mi kell nekünk.
4. Zengj hát az Úrnak, s járd az utat, Mit éppen néked Ő
adott;
A mennyből gazdag áldást juttat, S majd Jézus ád szép, új
napot!
Ki Benne bízik és remél, Az mindörökké Véle él
Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett
lelkűeket megsegíti."Zsolt,- 34:19
Néhány évet szükséges csupán a földi bűnös történelemből
tapasztalni a saját bőrödön és egészen biztosan valami megsebzi a lelkedet. Itt
a Föld nevű bolygón nem lehet úgy eltölteni még egy rövid életet sem, hogy ne
kapjunk láthatatlan sebeket.
Sebeket szerezhetünk
- ellenségtől és barátnak hitt emberektől,
- a saját butaságunk vagy a más óvatlansága miatt,
- nagyokat és elviselhetetleneket,
- kicsiket és alig tapasztalhatóakat, mégsem múlóakat,
- évekre, vagy egy egész életre.
Mindenkinek van sebe. Van, aki állandóan azzal foglalkozik,
mások letagadják és úgy tesznek, mintha nem fájna. Pedig mindenkinek van és
bármennyire is tagadjuk, fáj.
Jézus azért jött a Földre, mert nem tudott magunkra hagyni a
fájdalmunkban. Nem hagyta, hogy reménytelen legyen a sorsunk. A fájdalmat Magára
vette, hogy kiszabadítson belőle örökre. Közel van azokhoz, akik
megsebesíttettek, mert tudja, hogy mit jelent sebekkel borítottnak lenni.
Illés szívét megtörte a félelem, a fáradtság, a csalódottság
és az elhagyatottság-érzés. Isten nem bírálta ezért, hanem segítséget küldött,
türelmes és szelíd volt, végül pedig nem dorgálást, hanem a legnagyobb
kegyelmet kapta, amiben embernek része lehet: halál nélkül ragadta el az
örökkévalóságba.
Ezékiás összetört, amikor megtudta, hogy meg kell halnia. Az
Úr megkegyelmezett neki, kapott még 15 évet és még csodát is látott
biztosítékként. Javára vált a keserűség, de a legnagyobb ajándék Isten
közelsége volt a sötét órában.
Istenhez büszke szívet nem lehet vinni, de összetörtet igen.
A megsebzettet Isten begyógyítja, hogy újra ép legyen, amit Ő egészségesnek
tervezett.
Nemsokára eljön az a nap, amikor Isten örökre eltörli az
összes sebet, mert olyan közel jön a megsebzettekhez, hogy minden fájdalom
örökre eltakarodik az Ő színe Elől.
--------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése