Róma 13:8 -Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.

A két ember, aki látta Istent.

Egy polinéziai faluban élt két ember egymás szomszédságában, akik folyton háborúságban álltak egymással. Mindig ürügyet találtak a veszekedésre. Elviselhetetlenné tették egymás számára az életet, de szenvedett tőlük a falu népe is.

Egy nap a falu öregjei azt mondták egyikkőjüknek:

-          Miután már mindent megpróbáltatok, nincs más megoldás, csak az, hogy menjen el megnézni az Istent.

-          Rendben van, de hová?

-          Mi sem egyszerűbb ennél. Elég, ha felmész a hegy tetejére és ott meg fogod pillantani az Istent.

Az ember habozás nélkül elindult, hogy találkozzon Istennel.

Néhány nap erőltetett menet után elérkezett a hegycsúcsra. Ott volt az Isten, aki már várta őt. Az ember hiába dörzsölgette a szemét, nem volt kétséges, hogy Istennek ugyanolyan arca van, mint az ő házsártos, ellenszenves szomszédjának.

Hogy mit mondott neki az Isten, senki nem tudja. Mindenesetre a faluba visszatérve már nem ugyanaz az ember volt. De békülékenysége ellenére minden rosszra fordult megint, mert a másik továbbra is csak ürügyet keresett a veszekedésre.

Az öregek azt mondták: - Jobb, ha ő is elmegy megnézni az Istent.

Bár húzódozott, sikerült meggyőzniük. És ő is elindult a magas hegyre. És odafent látta, hogy az Isten a szomszédja arcát viseli…

Ettől a naptól kezdve minden megváltozott, és az óta béke uralkodik az egész faluban.

 Ha látni akarod Istent, nézz felebarátodra! Bruno Ferrero nyomán