Őszinte böjt .

„Te pedig mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orcádat mosd meg; Hogy ne az emberek lássák böjtölésedet, hanem a te Atyád, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.”

(Máté evangéliuma 6. fejezet 17-18)

Mit jelent böjtölni? Ki hogy szokta? Mi az értelme?

„Én nem bírom ki evés nélkül, ezért nem böjtölök.”

„Én úgy böjtölök, hogy bizonyos időre lemondok számomra kedves dolgokról. pl. a múlt héten egy nap nem voltam fenn a facebookon.”

„Legtöbbször akkor böjtölök, amikor valamilyen nagy feladat előtt állok. Ilyenkor aznap többször is imádkozom és nem eszem.”

„Nem gondolom, hogy Isten jobban meghallgat akkor, ha nem eszem egy napig.                          Imádkozni szoktam, de böjtölni soha.”

„Tegnap annyi dolgom volt, hogy még enni is elfelejtettem. Ez böjt?”

„A szervezetnek is fontos, hogy megtisztuljon a méreganyagoktól, úgyhogy én rendszeresen szoktam léböjtkúrát csinálni, vagy olyat, hogy csak gyümölcsöt eszem, vagy hogy csak vizet iszom.”

Annyi bizonyos, sokan a mennyei kívánságautomata extra zsetonjának tekintik a böjtöt. Amikor úgy látjuk, az imádság már nem használ, akkor kiböjtöljük az adott dolgot.

Aztán ott vannak azok is, akik érdemszerző cselekedetként tartják számon: „Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.” (Luk.18:12)

Mások, azt mondják; ’Köszönöm ma nem kérek süteményt, böjtölök.’ de ugyanúgy hajtanak, rohannak, a világi dolgok után, mint máskor.

Ezek után jogos a kérdés; mi az igazi böjt?

A Biblia számos helyén a megtérés következményeként szerepel (Ninive, Saul Damaszkuszi úton történtek után). Ahogy nézem, a böjt bibliai értelemben semmiképp sem koplalás, és nem is egészségügyi önmegtartóztatás.

A böjt az, amikor, azért nem eszek, és azért nem iszom, mert az erre szánt időt is Istenre szeretném fordítani. Így, az igazi böjt; az Istenre koncentrálás, amikor minden földi dolgot félreteszek, akár szabadságot veszek ki, és tudatosan azt az időt csak Ővele akarom tölteni, jobban megismerni Őt és az Ő akaratát.

Így az igazi böjt: a teljes odaszánás.