Minden körülmények között békesség.
,,Szövetséget kötök velük, hogy békében legyenek: kipusztítom az országból a vadállatokat, biztonságban lakhatnak majd a pusztában, és az erdőkben is alhatnak" (Ez 34,25).
A legnagyobb kegyelem az, hogy Isten szövetségben áll az emberrel, ezzel a gyönge, halandó teremtménnyel. Isten ünnepélyes keretek között megfogadta, hogy Ő soha nem hűtlen a velünk kötött szövetséghez, így ez a szövetség kezeskedik biztonságunkról. Ahogyan a pásztor elűzi az oroszlánt és a farkast, úgy őriz minket Isten minden káros hatástól. Az Úr békességet ígér nekünk, bár vannak, akik háborgatnak, és meg akarnak rontani. Elűzi a ,,vadállatokat az országból".
Ó Uram, váltsd be ma ezt az ígéretedet!
Az Úr népe biztonságban élhet a legveszedelmesebb vidékeken is: a pusztaságok és sötét erdők békés lakhellyé válnak Krisztus népe számára. Ha az Úr nem tesz át bennünket egy jobb környezetbe, akkor mostani helyünkön erősít meg minket annyira, hogy a megpróbáltatásokat el fogjuk tudni viselni. A pusztaság nem kellemes lakóhely az Úr azonban azzá teheti. Az erdőben inkább szorongva figyel az ember, mint alszik, de az Úr az övéinek még ott is édes álmot tud adni. Semmiféle külső vagy belső veszély nem félemlítheti meg Isten gyermekeit. Hit által a pusztaság a menny előcsarnokává válhat számunkra, az erdő pedig a dicsőség honának előszobájává.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
---------------------------------------------------------------

Jézus még hív!

Legtöbb emberbuzgón építi világát,
hogy valóra váltsa, legszebb földi álmát.
De jönnek gyakorta, nem várt események,
s a kitűzött célba, már sokan nem érnek.

Minden embernek van hallhatatlan lelke,
veszélybe sodorja, kárhozatba menve.
Bárcsak meggondolná,  amíg fut az úton,
mi lesz, ha a halál, ledönti félúton?
Lelke érdekében, már semmit nem tehet,
könnyelmű volt, s ezért, a lelke elveszett!

Most még hív mindenkit, Megváltónk az áldott,
szabad lehet, kit már bűnéből kiváltott!
Ám aki dacolva, hívásra nem felel,
sötétség rabja lesz, s a fénybe nem jut el!

Pecznyík Pál  Celldömölk 2009. XII. 1.

------------------------------------------------------------

Isten ajándéka.

Drága testvér, életedből, egy év elsuhant,
látta az Úr, nem hiába küzdöttél, alant.

Életed Új évben is, melybe léptél, folytasd harcodat,
Atyád fényesítse benne, lelki arcodat.

Szeretetben, alázatban, mindig járj elől,
veled az Úr, ne aggódjál, holnapod felöl.

Ha szívedben ott él Jézus, bátran járj Vele,
Isten hívő gyermekének, nincs mit félnie.

Lelked: Isten ajándéka, nem hal meg soha,
dicsérje Őt, hála-dalod, mint egy harsona!

Világ ura csak ígérget, ám semmit sem ád,
de Atyádnál készen van már, élet-koronád!

Pecznyík Pál Celldömölk 2009. XII. 1.

----------------------------------------------------