Nagyon drága!

Atyánk, embertestet öltve, Szent Fiában jött a földre.
Ne csak lássa, át is élje, itt a földön, mi megy végbe!
Kevés ember, ki rá figyel, legtöbb, önmagára ügyel.
Jézus szomorúan látta, miként terjed a bűn átka.
Tőle, hogy ne keljen félnünk, Maga lett átokká, értünk!
Tudta: vészbe vezet utunk, értünk halt meg, áldott Urunk!
Ó nem párnán, kínkereszten, árva lelkünk el ne vesszen.
Bűnösöket így szeretni, rajta kívül, nem tud senki.
Lelke által hová betért, hozta a menny szeretetét.
Önzés, gonosz becsvágy helyett, cserébe ad szeretetet.
Az nem önön javát nézi, lélekmentés dolgát végzi!
Mert még ma is, drága lelkek, a kárhozat felé mennek!
Pedig Atyánk hű szívének nagyon drága, minden lélek!
Értünk történt az áldozat, ne legyen részünk kárhozat.
hanem Nála öröm, béke, melynek soha nem lesz vége.
Pecznyík Pál Celldömölk 2009. XII. 20.

-----------------------------------------------------

Ballagok utamon.

Ballagok utamon, mint idős emberek,
elmaradnak sorra, év-kilométerek.
A negyedik évnél, van egy fakult képem,
fényképész bácsira, mosolyogva néztem.
Tízedik évemben, pásztorfiú voltam,
juhnyájat a mezőn, bottal pásztoroltam.
Huszonegyedikben, katonaruhában,
kis hazámat védtem, idegen országban.
Huszonharmadikban, diakónus lettem,
életemet, Jézus Szent kezébe tettem!
Harmincötödikben, - az idő, hogy szárnyal?
Házasságra léptem, egy hívő leánnyal.
Negyvenedikben már, két lány gyermekünk volt,
ők tették derűssé, a családi otthont.
Hatvan évem múltán, nyugdíjba vonultam,
érte hát adni, Isten elé hulltam.
Ma már mögöttem van, hosszú kilencven év,
áldom jó Atyámat, hosszú életemér.
Kilencven egyedik, borult lesz? Homályos?
Feltűnik nemsoká, a mennyei város!
Hosszú életemre, ha ma visszanézek,
Ajkamról Atyámhoz száll a hálaének.
Ő mérte ki bölcsen, minden életévem,
sok ajándékáért, Szent nevét dicsérem.
Év-kilométerek, lassan véget érnek,
s Nála, felhangzik majd, a szebb hálaének.

Pecznyík Pál  Celldömölk 2009. XII. 26

Jóra vált egy élet

Életemet, ha ma végignézem,
fájón látom, megromlott egészen.
Ezért semmi jóra nem alkalmas,
Uram Jézus, légy hozzám irgalmas.
Te tudod, hogy mért alkottál engem,
Óh, ne engedd elveszni, a lelkem!
Szavad nyomán, Világ keletkezett,
tökéletes, mit kezed végezett.
Uram Néked, minden lehetséges,
lelkem örök, csak ruhája véges.
Formálj engem, míg e testben élek,
mert sebesen suhannak az évek.
Ne legyek itt, csupán üres járat,
viselhessem, gyönyörű igádat.
Testem erőt, ne hiába nyerjen,
lélekmentő szent munkában, teljen.
Mert még sokan ma is, bűnben élnek,
mi lesz velük, ha Hozzád nem térnek?
Áldj meg engem, bátorság Lelkével,
szolgálj bennem, éltető Igével.
A te szavad, életet hoz létre,
örök békét, ahol nincsen béke.
Hű Megváltóm, Téged áld a lelkem,
híveid közt, Te élsz, szolgálsz bennem.
Így vált jóra, egy megromlott élet,
Téged illet érte, a dicséret.

Pecznyík Pál Celldömölk 2009. XII. 16.

-----------------------------------------------