Ne félj!

Ésaiás:43:1-v- -.Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!

Szelíd őszi napsütésben járunk, zörgő avar súrolja a lábunk,

körülnézünk: szemlélődhetünk.  - Az Idő már elnézőbb velünk…

- Mennyi szín jut egy-egy öreg fára  Lombja szebb mint tavaszi ruhája!

… megáll az ember, emeli kezét,  Hogy erős fénytől óvja a szemét.

- s döbbenten látja – és nem egyebütt, saját tenyerén a két M-betűt!

- „Memento mori!” – kongja a szavak,  s a komor semmin átvisszhangzanak,

És mintha felhő fedné a Napot,  Borzongást érez, hideget… fagyot…

Riadtan nézi magát az őszben:  így sose látta még: elmenőben!

Meginog, mint a fa, dőlni készül, … ide visz az őszi séta végül…

Zúg az erdő – vagy a csend dalol?  A Hang megszólal tisztán valahol:

- Ha hiszel, lehetsz élő vagy halott,  ne félj!  Én vagyok!

    Lukátsi Vilma (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)

---------------------

Dalszöveg

||: Ne félj, mert megváltottalak, Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak, Örökre enyém vagy. :||

----------------------------------------
Viruló réteken át Hűs forrás felé vezetlek,
Pásztorod vagyok, Elveszni senkit sem hagyok
Karom feléd tárom, kiárad áldásom; Nem rejtőzöm el,
Szívem a szívednek felel, Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet.
--------------------------------------------------
Ne félj...
----------------------------------------------------
Nem taszítalak el, amikor vétkezel, Irgalmat lelsz a szívemben,
Örök feléd a hűségem, Amerre jársz védlek, nyomodba lépek.
Nem rejtőzöm el, szeretetlángom átölel, Ne félj, ha éjben jársz, hidd, hogy a fény vár rád!

--------------------------------------------------