2014. szeptember 4., csütörtök



HA EGY-EGY SZÓ...   

Ha egy-egy szó könnyelműen kimondva
Mint nehéz kő, megüt s szíven talál,
Gondold meg, hogy nem volt éppen meggondolva
S talán legjobban fáj annak, aki mondta,
Mikor lehiggad s magába száll.

S ha látod buját, néma bánkódását,
S mint teszi dacossá a büszkeség,
Csókold meg, minden sértődést feledve,
Hadd ragyogjon rád újra felhős lelke,
Mint vész után a szivárványos ég.
--------------------------------------------------
BÉKE.     

Ölelem ma a bokrot, a füvet meg a fát...
Kitárom áhítattal a szívem ajtaját,
ugarom vígan szántom, békemagot vetek,
senkire sem haragszom, mindenkit szeretek!

Oly jó a megbocsátás, e csendes áhítat,
szívemből a békesség az égbe nyújt hidat.
Ráléphet minden lélek aki megsebezett,
mert nincs bennem bántás: mindenkit szeretek!

Nem is tudom, mi volt az, ami fájt azelőtt,
de alázattal hajlok a békesség előtt.
Míg arany koronája érinti fejemet,
reám ragyog a napfény: Mindenkit szeretek!

Nem ér el hozzám átok mert nincsen rá oka
senkinek sem, hogy áldás helyett megátkozna.
Melegsugáru szárnyon simogat engemet
ez a boldog jó érzés:  Mindenkit szeretek!

A könnyek elfeledve elmentek messzire,
megáldotta a lelkem a jó Isten szíve!
Ugarom vígan szántom békemagot, vetek,
senkire sem haragszom: Mindenkit szeretek!
   Kárász Izabella  "Fényből fényességet" 181.
--------------------------------------------------------------






 „Készek legyetek megfelelni….”

MIT MONDJAK, NEM TUDOM.

Ha tudnám… Ha tudhatnám a szót, a varázsigét,
hogy visszanyerné, akinek kimondom  elveszített hitét.
Ha tudhatnám a szót, a varázsigét, de nem tudom,
csak nézek tanácstalan, hallgatag.
Ha ismerhetném annak életét,  akivel éppen szemben állok!
Milyen hatások után találkozott velem?
De semmilyen szót nem találok.  Mit mondjak, nem tudom…
Uram, a nagy úton  csodatevést tenni nem akarok,
de egy szót, hogyha megadod,  mondanék mindenkinek
(magamtól szólni látod, nem merek),hogy felcsillanna szeme,
dalba fogna szíve,  kacagna boldogságban,
lehullna egy imában, kiáltaná:
Elvesztettem, de megtaláltam! – …Én állok csak. Ő elmegy.
Mázsárnyi terhek nyomják. Ha tudtam volna a szót, amit várt!
…Uram, a szót súgd, add belém!   Kárász Izabella "Fényből fényességet" 204

---------------------------------------------------------

TITOK. 

Azt látjátok, hogy gondtalan vagyok s kérditek: a szemem mitől ragyog?

Mi visz előre? Nincs rajtam teher? Mért lebegek, mint akit szárny emel?

Gyermek, asszony, munka, kenyér, lakás, tüzelő, orvos, cipőtalpalás,

számla és részlet. . . bűn, gond, szenvedély. . . Hogyan bírom mindezt oly könnyedén?. . .

Mi a titkom?. . . Honnan van az erő?. . . Titkom és erőm egyedül csak Ő,

Ő, ki elvette minden terhemet, Ő véd, vigasztal, táplál és szeret.

Könnyű menni, ha köves is az út, vére a kőre hullt s ott megaludt.

Piros szőnyeg lett lábaim alatt. El nem botolhat, ki rajta halad.

Könnyű menni, hisz Ő lépked elő, s Előtte a lehetetlen ledől.

Könnyű menni, hisz a tövises ág mindig csak az Ő szent arcába vág!

Könnyű menni, hisz rajta a teher s a vétkeimért is majd Ő felel.

Könnyű menni, mert Ő utat nyitott. . . Tudjátok most már. . . Ím ez a titok! Bódás János

---------------------------------------------------------------
VÉTKES HALLGATÁS. 

Ma bűn a néma ajkak könnyelmű hallgatása.
Vétek, ha álmos szemmel gunnyasztanak az őrök
a várfokon magányos semmittevésbe mélyedt,
komor, beteg lélekkel... Nekem fáj némaságba
burkoltan várakozni, hogy mások végezzék el
helyettem gyönge éltem nemes, nagy hivatását.
Jöjj, szánj meg, drága Lélek, és tölts meg bátorsággal,
hogy hangosan kiáltsam e füstölgő világba
az örök Jót, az Igét, az örök Békét, Krisztust
s az örök Hont, a Mennyet. Gerzsenyi Sándor, 1958
------------------------------------------

CSAK EGY SZÓT!     

„Csak szólj egy szót!“ - és Jézus szólt.  Kimondta.
A szélütött szolga felült az ágyon erre a szóra, mert ebben a szóban
erő volt, hatalom.

Ne sírnék sok erőtelen szavamon? És ne hallgatnék el, hogy Ő beszéljen,
hogy bennem Ő, a Krisztus szóljon, éljen?
Elhallgatok, s könyörgök hangtalan: Csak szólj egy szót; s meggyógyul a
 szívem...meggyógyul a szavam. Túrmezei Erzsébet
---------------------------------------

A SZAVAK ÉRTÉKE.  

A szavak: szappanbuborékok, üveggyöngyök, kövek, göröngyök,
vagy csillogó arany ékszerek, gyógybalzsam, zene, drágagyöngyök,
sötétben villanó fényjelek...Bármivé válik a beszédünk
azt a lelkünk határozza meg.

Hogy szavam legyen hív üzenet, mely célhoz segít tévelygőket,
lélek, mely gyógyít, elevenít, megtört kenyér az éhezőknek,
győztes erő démonok felett, -  mennyből érkező tűz, Szentlélek
tisztítsd meg, s gyújtsd lángra lelkemet   Gerő Sándor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése