C. H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza
Isten elfogadta az
áldozatot.
Ha az Úrnak úgy tetszett volna, hogy megöljön bennünket, nem fogadott volna el a kezünkből
égőáldozatot és ételáldozatot, nem láthattuk volna mindezt, és nem hallhattunk volna most ilyent
(Bírák 13,23)
Ha az Úrnak úgy tetszett volna, hogy megöljön bennünket, nem fogadott volna el a kezünkből
égőáldozatot és ételáldozatot, nem láthattuk volna mindezt, és nem hallhattunk volna most ilyent
(Bírák 13,23)
Isten tetteit valóban ennyire jól kell értenünk
és értelmeznünk. Itt a látható történésekből egy asszony helyesen
következtetett Isten szándékára. Nem valószínű, hogy az Úr azt jelentette volna
ki Mánóahnak és feleségének, hogy fiuk fog születni, ha meg akarta volna ölni
őket. Az asszony helyesen érvelt, és érveléséből mi is tanulhatunk.
Mennyei Atyánk elfogadta a golgotai nagy áldozatot és kijelentette, hogy az kedves a számára. Hogyan akarhatna hát most megölni minket? Mire való lett volna az engesztelő áldozat, ha a bűnösnek mégis meg kell halnia? Nem kell meghalnia! Jézus Krisztus áldozatát elfogadta az Atya, és ezzel minden félelmünknek vége kell legyen.
Az Úr megmutatta nekünk, hogy kiválasztott és elfogadott bennünket, közösségünk lehet Krisztussal, szeretett Fiával, akivel eljegyzett bennünket: hogyan is pusztíthatna el mindezek után? Ígéretei annyira telve vannak áldással, hogy azokból bizton következtethetjük, hogy az örök életre meg fog tartani minket. Ha elvetne bennünket, hogyan teljesíthetné be a velünk kötött örök szövetséget? Mindaz, ami a múltban történt, biztosíték számunkra Isten hűségéről, a jövő pedig igazolni fogja, hogy ez így van. Nem fogunk meghalni, hanem örökké élni, mert megismertük Krisztust, és megláttuk a Szent Szellem világosságánál benne az Atyát. Mivel ebben az életadó felismerésben részünk lehetett, részünk van az örök életben is.
--------------------------------------------------------------Mennyei Atyánk elfogadta a golgotai nagy áldozatot és kijelentette, hogy az kedves a számára. Hogyan akarhatna hát most megölni minket? Mire való lett volna az engesztelő áldozat, ha a bűnösnek mégis meg kell halnia? Nem kell meghalnia! Jézus Krisztus áldozatát elfogadta az Atya, és ezzel minden félelmünknek vége kell legyen.
Az Úr megmutatta nekünk, hogy kiválasztott és elfogadott bennünket, közösségünk lehet Krisztussal, szeretett Fiával, akivel eljegyzett bennünket: hogyan is pusztíthatna el mindezek után? Ígéretei annyira telve vannak áldással, hogy azokból bizton következtethetjük, hogy az örök életre meg fog tartani minket. Ha elvetne bennünket, hogyan teljesíthetné be a velünk kötött örök szövetséget? Mindaz, ami a múltban történt, biztosíték számunkra Isten hűségéről, a jövő pedig igazolni fogja, hogy ez így van. Nem fogunk meghalni, hanem örökké élni, mert megismertük Krisztust, és megláttuk a Szent Szellem világosságánál benne az Atyát. Mivel ebben az életadó felismerésben részünk lehetett, részünk van az örök életben is.
Az életadó folyam.
"Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög;
és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz."
Ez. 47,9.
A próféta látomásában az éltető víz a
Holt-tengerbe ömlik, és még ebbe a halott tóba is életet visz. Amerre Isten
kegyelme jár, ott azonnal maradandó szellemi élet támad. A kegyelem szabadon
áramlik, Isten akaratának engedelmeskedve, amiképpen a folyó is jótetszése
szerint kanyarog. Amerre csak halad, nem azt várja, hogy az élők menjenek
hozzá, hanem Ő teremt életet a maga megelevenítő áradatával. Bárcsak
végigfolyna utcáinkon és sikátorainkon is ! Bár beáradna házamba és addig emelkedne,
amíg minden egyes zug megtelne vele.
Uram, áraszd az élő vizet családomra, barátaimra, és add, hogy engem se kerüljön el. Már ittam belőle, de kívánok belemerítkezni, úszni benne. Ó, Megváltóm, szeretném ha gazdagabb lenne az életem. Kérlek, jöjj hozzám, tölts el, míg teljesen megelevenedem és megerősödöm a szolgálatra. Kérlek, Uram, Istenem, tölts meg a belőled áradó élettel !
Nyomorult száraz és merev vagyok. Jöjj és eleveníts meg, hogy kirügyezzem, virágot hozzak és gyümölcsöt teremjek a Te dicsőségedre. Eleveníts meg, Krisztusért kérlek. Ámen.
Uram, áraszd az élő vizet családomra, barátaimra, és add, hogy engem se kerüljön el. Már ittam belőle, de kívánok belemerítkezni, úszni benne. Ó, Megváltóm, szeretném ha gazdagabb lenne az életem. Kérlek, jöjj hozzám, tölts el, míg teljesen megelevenedem és megerősödöm a szolgálatra. Kérlek, Uram, Istenem, tölts meg a belőled áradó élettel !
Nyomorult száraz és merev vagyok. Jöjj és eleveníts meg, hogy kirügyezzem, virágot hozzak és gyümölcsöt teremjek a Te dicsőségedre. Eleveníts meg, Krisztusért kérlek. Ámen.
----------------------------------------------------------
Zsolt 23,4- Még ha a halál árnyékának völgyében
járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod,
azok vigasztalnak engem.
Mt 10,28- És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg,
a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket,
mind a testet elvesztheti a gyehennában
Zsolt 118,6- Velem van az Úr, nem félek; mit árthat
nékem ember?
Zsid
13,6- Úgy
hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én
nékem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése