---JÁKOBRŐL---

            Jákób mielőtt találkozott volna Ézsauval, ajándékokat küldött neki,ő maga
 azonban a táborban hátra maradt. De fölkelt még azon az éjszakán,fogta
két feleségét,két szolgálóját és tizenegy gyermekét,és átkelt a
Jabbók - gázlónál. Fogta és átküldte őket a patakon,és átküldte mindenét
Jákób pedig ott maradt egyedül.

 

Ekkor Valaki tusakodott vele egész hajnalhasadtáig. De látta,hogy nem bír vele,ezért megütötte a csípője forgócsontját,az kificamodott a tusakodás

közben. Akkor azt mondta Jákobnak:,,Bocsáss el mert hajnalodik!" Ő azt
felelte:,,Nem bocsátlak el ,míg meg nem áldasz engem."Ekkor megkérdezte
tőle:,,Mi a neved?" Ő így felelt:,,Jákób." Erre azt mondta:,,Nem Jákób lesz
ezután a neved,hanem Izrael,mert küzdöttél Istennel és emberekkel és
győztél."A JABBÓK RÉVÉNÉL :1Móz.32:21-30
----------------------------------------------
 A Jabbók révéig jaj,nehéz az út, a Jabbók révéig kísér a múlt.
- A Jabbók révénél meg kell állani, megrettent szívvel számadást adni.
Mintha az összes fájdalom szála itt futna össze, és téged várna.
Fent a szikrázó csillagok fénye: a lélekben a fájdalom mélye.
- Egy éjszakába sűrítve az élet minden rontása visszakérdez.
- A Jabbók révéig nehéz az út. A Jabbók révénél sírni tanulsz:
Mert szemtől szembe kell Istennel állni:
Ott lehet Jákobból Izraellé válni. (P.Kovács Erzsébet verse)