SUGARAT HORDOK.
Örök, dicső tekintetedből,
én Istenem, fénylő Napom,
sugarat hordok a szívemben
sötét, ködös, nagy utamon.
A Te szemed reámtekintett:
ím, az enyém is ég, ragyog.
Beboríthat mindent az éjjel:
fényedből egy sugár vagyok.
Túrmezei Erzsébet
---------------------------------------
KIS PIROS ÉGŐ. Mtiasek
Évikém, talán el sem hiszed:
kis piros égő a szíved.
Értetlen kézben mit se
jelent,
csak lomot, ócskát, értéktelent.
Gyermeki kézben eltűrni-jó,
csillogó játék, üveggolyó.
Magamagában holt valami,
nem tud ragyogni, fényt
osztani.
Akkor lesz becses, drága
dolog,
az áramkörbe ha kapcsolod.
Isten szívéből erőtele
árad az áram, kapcsold bele:
Kis piros égőd fénnyel örül,
világot áraszt maga körül,
mosolyt és derűt hint
szerteszét:
s otthonod nem lesz soha
setét! Túrmezei Erzsébet
---------------------------------------------------
1. Árka van, és mégis úszik, ajtaja bezárva, benne ember, sok-sok állat menekvését várja.
2. Álmában a földtől fel az égig ért, angyalok járkáltak rajta., s fenn Isten beszélt.
3. Széjjeltépték, bevérezték, pedig szép volt, tarka, apjától a viselője ajándékba kapta.
4. Vízen ringatózott, kisfiú sírt benne, fáraóleánynak fiává lett terhe.
5. Ég, de mégsem ég el, Úr hegyénél lángol, saruját leoldja előtte egy pásztor.
6. Földre dobva kígyó, felemelve fegyver,máskor meg kettévált előtte a tenger.
7. Főpap hozta vessző, ami kivirágzott, Isten hatalmáról tett így bizonyságot.
8. Életében nem látott kést, de mikor levágták, könnyűszerrel kötözték meg elgyengült gazdáját.
9. Dallam pendül húrjain, pásztor ajkán ének, hangja jót tesz a király meggyötört szívének.
10. Égből jött és égbe tért vissza hirtelen. Prófétát vitt haza, kinek sírját nem lelem.
11. Ragadozók otthona. Nem volt épp palota legfényesebb terme. Egyszer mégis a király főembere tölthetett egy éjszakát benne.
12. Nyél nélkül egy vasdarab, mégis vízen úszik, amikor az ÚR szolgája Istenében bízik.
-------------------------------------------------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése