A LÉLEK TEMPLOMA

Halljátok – e, hogy zendül a vihar?

A Lélek száll a szívek felett át.

Isten maga jön építeni itt

Élő kövekből élő templomát.

Az Úr magának épít hajlékot

Tisztát, hatalmast, hímest, ékeset.

Melyben lakhatik, s melyből az Ige

Megszentelheti itt az életet.

Halljátok – e, hogy zendül a vihar?

Felharsant már a munka zaja itt.

Lomha kövekből rakja fel az Úr

Az élő templom élő falait.

És az a templom mégis ékes lesz,

Itt megszépül a sok-sok durva kő,

Átalakítja itt a szíveket

A Lélek, ez áldott építő erő.

A zord sziklából alapot farag.

Kis kövekből rak hímes szép falat.

Itt eggyé forrnak a szétszórt erők

A kegyelem szent fedele alatt.

Isten kezében nem vész el semmi,

Az Ő tervében nem csúszik hiba,

Építés közben Őmaga vigyáz

Megvalósuló szándékaira.

Halljátok-e, hogy zendül a vihar?

Az Úr formálja, már a szíveket.

Boldog az akit az áldott Mester

Kiválasztott és munkába is vett.

Keserves dolog szenvedni a kint

Fürgén faragó vésője alatt…

De míg a Lélek újjá nem teremt,

Nem növelhetjük tovább a falat.

-------------------------------------------

Egységben

 Csel 2,42-47      

Új csoda: Lélek tüzében összeforr

új nép: hitben imádságban egy.

És egy Kenyéren él, mindenben osztozik.

És egyre boldogabb. És egyre népesebb.

----------------------------------------------

ÚJRA EGYÜTT

Most újra együtt van

Isten népe;

Szent örömbe.

Arcunk vidám, gondtalan.

Szíveinkben béke van.

Fogjunk hát testvérkezet!

Szeretetben,

Szent egységben

Áldjuk azt a nagy Nevet,

Kiben szívünk egy lehet.

Tartsd meg néped szívében

- drága Mester-

Szent Lelkeddel.

Ezt az érzést szüntelen,

Hogy mindvégig egy legyen!

   Almási Mihályné