Wass Albert: Szent a falu,

Két emberfajta él, az egyik önmaga elöl elmenekszik,
a másikhoz nem ér a lárma, mert elrejtőzik önmagába.

Az egyik élete malom:mindent felőrlő izgalom.
Rohan, s az élet fut vele, pénzcsörgető kacér zene
kíséri éjét, nappalát, s agyába őrli vad dalát.
Izzítja egyre a kohót, és épít felhőkarcolót,
és épít büszke tornyokat, és szédít messze ormokat
(telefon, autó, lift, vonat).
S az élet mégis elrohant: mit ér a szikratávíró,
mit ér a tőzsde, rádió, a gép-órjások mind mit érnek?
Az érctraverzek égig érnek,a reklámfények égig érnek,
a villanydrótok égig érnek, az Istenig föl mégsem érnek
s a gyertyák mégis tövig égnek.

A másik élete: falu. Nádfedelű. Meszelt falú.
A két szeme két tiszta ablak: reggeltől-estig nyitva vannak.
Vagy felnéznek a fényes égre, vagy mindkettő a rétre néz le,
s körös-körül oly halk a béke, mint messzi csermelyek zenéje.
S bárhogy forogjon a világ: a réten mindig lesz virág.
És harsoghat a dáridó, s épülhet sok száz emelet:
itt él tovább a szeretet és Isten jár a kert alatt.
A falu mindig megmarad,a falu mindig egy marad:                                                                                                 a falu mindig szent marad! Kolozsvár, Magyar Nép, 1930. május 10.

-----------------------------------------------------------------

Tisztíts meg engem!

Ó, kérlek tisztíts meg engem,  Egészen mosd e vétkemet!

Egyedül Téged sértettelek,  Mert rútul cselekedtem.

Ne rejtsd el én tőlem orcád, Mert bűnöm bánt és vétkem fáj.

Irgalmas szívvel fordulj hozzám, Ó, áraszd kegyelmed rám!

Ne vedd el Szent Lelked tőlem, Vidámítsd meg a szívemet,

Hadd mondjam el a bűnösöknek, Hogy Hozzád megtérjenek!

   J. M. Barnes ford.: Kulcsár Tibor

Tisztítsd meg szíved!

Tisztítsd meg szíved, Jeruzsálem népe,

Hogy megtartassál, mosódj hófehérre;

Karmazsin színű bűneidből tisztulj,

Hogy ki ne pusztulj!

Szeplőtelen légy a Krisztus napjára,

Mert igen nagy volt váltságodnak ára;

Ártatlan omlott Királyodnak vére -

Térj meg kedvére!

Nem járhatsz folyvást annyi undokságban,

Részed így nem lesz mennyek országában!

Vedd fel a harcot, vedd fel a keresztet –

Vagy üdvöd veszted!

Élj botlás nélkül, szentül, feddhetetlen,

Vizsgáld a törvényt lelkiismeretben;

Inkább fonj gyarló tested ellen ostort,

Semhogy bemocskold!

Tisztítsd meg ajkad oltárról vett szénnel,

Rútat ne illes, mit a lelked szégyell;

Jót cselekedjél mindenekkel bőven,

Minden idődben!

Új teremtés vagy: vetkezd le a régit!

Ördög ha üldöz, e világ ha rémít,

Csak meg ne hátrálj, maradj meg az újban,

Véled az Úr van!

Tisztítsd meg szíved, Krisztus szent egyháza,

Urunk miattad pogány ne gyalázza;

S hogy megtartassál, nosza újulj végre,

Szent papi népe!

            Scholz László 1955.