Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.”
(Zsolt 25,5)

Mit kér a zsoltáros?  1. Isten vezetését.
Hogy mit akar elérni ezzel a kéréssel az imádkozó, azt a szándékot a későbbiekben Pál apostol mondja ki: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” (Róm. 8,14) Ez a cél: Isten fiának lenni és maradni. Ezért kéri a vezetést.
Az imádkozónak kemény alapja van arra, hogy a vezetést kérni merje. Ez a kemény alap Isten személyes ígérete: „Ezt mondja az ÚR, a te megváltód, Izráel Szentje: Én, az ÚR, vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell.” (Ézs 48,17) Ezt az isteni ígéretet veszi elő az imádkozó, letörli róla a port és azt mondja: Lásd, Uram! Te megígérted nekem, hogy vezetsz és tanítasz, hogy kezedben tartod az életem. A Te fiad kívánok lenni és maradni, kérlek váltsd be az ígéretet.
Világos, tisztán látható célja van a zsoltárosnak és a célhoz tartó útra is rátalált. Akik vele kívánunk tartani, számunkra azt kellene még a belső indítóokoknál tisztázni, hogy mindez milyen eredménnyel jár? Mi fog történni akkor, ha rálépünk az isteni vezetés és tanítás útjára, ha Isten fiai leszünk és maradunk?
Most van egy kérésem: Otthon a vasárnapi ebéd után ne a televíziót/számítógépet kapcsoljátok be, hanem gyújtsatok meg egy szál gyertyát, vegyétek kézbe a Bibliát és olvassátok el a 25. zsoltárt. Mind a 22 verset. Aztán ismételjétek meg a kérdést: Mi történik akkor, ha Isten fia leszek és maradok? Bizonyára lesz legalább egy válaszotok.
Ha mégsem jut eszetekbe semmi, akkor gondolatindítóként olvassátok el ugyanazon az oldalon a 23. zsoltárt: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet engem az ő nevéért.” (Zsoltár 23,1-3) Ebben 4 választ is találhattok a kérdésre: biztonság és megnyugvás, öröm és tisztaság.

----------------------------------------

• Hisszük, hogy miután bűnbocsánatot kaptunk, az az elhívásunk, hogy - mint tanítványok - Krisztust követve legyőzzük a bűnt és szentek legyünk, ahogyan Ő is Szent.
• Azáltal, hogy a Szent Szellem segítségével megtagadjuk magunkat, a megszentelődés folyamatába lépünk be.
• A Biblia az alapja és útmutatója a hitünknek és tanításunknak.

Túrmezei Erzsébet: Hazaérkezés (Szilvarérum / Megtérés)
Ádám késő utóda, én is az Édenen kívül születtem.
Küzdve bogánccsal és tövissel kiverejtékezett kenyéren,
Emberszívemben édenkert emléke szunnyadt hófehéren,
És magam választotta úton, magam akarta szóval,tettel,
És szép szabad nyomorúságban pazarul évre év veszett el.
S mikor kisemmizett a kedvem, csalóka vágyak megcsúfoltak,
Samaritánus irgalommal fölém hajolt az Istenember,
És éreztem, hogy kevély szememből sok bűnt sirató könny szivárog.
Elég a magaméból, ezután a Te utadon járok.
- Ahogy kimondtam lehanyatlott a kard a Kerubok kezében.
Messze tévedt, bús gyermekének kitárta kapuját az Éden.
Fái között ott várt az Isten,ködbe burkolt királyi Felség.
Atyám!- súgta az Istenember,S elfödött az Isten közelség,
Atyám!- a viharvert madárka pihen el így a pelyhes fészken.
Atyám!- ujjongani szeretnék, sírni, kacagni!
Hazaértem! Haza a Te akaratodba, édeni kerted közepébe,
Ó akármilyen messze tőled, szüntelen ott kísért a képe,
Küzdve bogánccsal és tövissel, kiverejtékezett kenyéren.
Emberszívemben édenkerted emléke szunnyad hófehéren.
Soha, soha ne legyek újra magam útjának átokvertje!
Védve és virrasztva öleljen akaratodnak édenkertje!
Boríthat benne éjsötétség, és túl a táj mint nap ragyoghat
Akaratodnak édenkertjéből nem egy lépést, nem egy tapodtat!
Az Atya fényben állt a fák közt, és gyermeke előtte térdel.
Harmatos, hűvös alkonyat volt.
Ádám utóda- Hazaértem!