Zsolt 46.
1 A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.
2 Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a
nyomorúságban.
3 Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger
mélyébe;
4 ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a
hegyek. (Szela.)
5 Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent
hajlékait.
6 Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve.
PECZNYÍK PÁL:- ISTEN DICSŐSÉGE!
Isten dicsősége, fényes, káprázatos, le sem írható az, olyan csodálatos.
Felülmúlja az a legszebb földi álmot, elragadtatásban, a mit János látott.
Az angyalok ajkán, elhalkult az ének, meghajlott a térde, a huszonnégy vénnek.
Fényes koronáját, trónja elé tette,a Nagy Mindenhatót, így dicsőítette!
Trónon Kerubok közt, Istennek hét Lelke, fénylő ragyogással, világított szerte.
Csodás volt e fényben, ruhák színpompája ,fényt tükrözött vissza, angyalok hárfája.
Trón felett suhogott, a Szeráfok szárnya,s a mennyben minden nyelv, az Istent imádta!
Trón előtt állt Jézus, Isten Szent Báránya! Énekben szállt hozzá, hívei hálája.
Mózes szép éneke, mennyben újra zengett, de szebben, mint egykor, a nagy tenger mellet.
Azt a dicsőséget, melyet János látott, nekünk készítette, Megváltónk az áldott.
Ha követésében, hűséggel megállunk akkor is, ha kereszt, felsebzi, a válunk.
János lelki sátra bár elporladt régen, de a látomása, nem veszett el mégsem.
Feledés homálya, be nem temethette, Bibliánkban Isten, megörökítette!
Istenünk hű marad, megváltott népéhez, rejtett dicsősége, egykor látható lesz.
Ha megváltottai, mind ott lesznek nála, milliók ajkáról, száll majd hozzá hála.
Atyánk ismer, tudja, mi mást nem adhatunk, Kegyelem, kiváltság, ha nála lakhatunk!
Celldömölk,2009. II. 11
Isten dicsősége, fényes, káprázatos, le sem írható az, olyan csodálatos.
Felülmúlja az a legszebb földi álmot, elragadtatásban, a mit János látott.
Az angyalok ajkán, elhalkult az ének, meghajlott a térde, a huszonnégy vénnek.
Fényes koronáját, trónja elé tette,a Nagy Mindenhatót, így dicsőítette!
Trónon Kerubok közt, Istennek hét Lelke, fénylő ragyogással, világított szerte.
Csodás volt e fényben, ruhák színpompája ,fényt tükrözött vissza, angyalok hárfája.
Trón felett suhogott, a Szeráfok szárnya,s a mennyben minden nyelv, az Istent imádta!
Trón előtt állt Jézus, Isten Szent Báránya! Énekben szállt hozzá, hívei hálája.
Mózes szép éneke, mennyben újra zengett, de szebben, mint egykor, a nagy tenger mellet.
Azt a dicsőséget, melyet János látott, nekünk készítette, Megváltónk az áldott.
Ha követésében, hűséggel megállunk akkor is, ha kereszt, felsebzi, a válunk.
János lelki sátra bár elporladt régen, de a látomása, nem veszett el mégsem.
Feledés homálya, be nem temethette, Bibliánkban Isten, megörökítette!
Istenünk hű marad, megváltott népéhez, rejtett dicsősége, egykor látható lesz.
Ha megváltottai, mind ott lesznek nála, milliók ajkáról, száll majd hozzá hála.
Atyánk ismer, tudja, mi mást nem adhatunk, Kegyelem, kiváltság, ha nála lakhatunk!
Celldömölk,2009. II. 11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése