ZÁKEUS          

Látni akarta!... Szólani hozzá,  Közelébe menni? ... ó, dehogy is mert.

Érezte, tudta, látni is elég, Ha szívvel nézi az áldott Mestert.

Érezte: kicsiny, por, semmi Hozz De egy tekintet égig emeli,

Mert szomjas lelke az élő hitnek Izzó tüzével színültig teli.

Tudta: hogy nem kell hazug bókoknak Cifra rongyába bujtatni szavát.

Elég, ha látja az égi Mester Békét sugárzó isteni arcát.

Az üdvösséghez pillanat elég! Minden kincs érte mégis oly kevés.

De minden kincsnél gazdagabb a perc, Ha Isten szeme reád visszanéz.

Zákeus!... Hol van a földi vagyon,Amit gyűjtöttél? ... Semmi maradt.

De hogy az Úrra vártál egykoron...Örökké fénylik az a pillanat!

Hol van a nagyok zsíros portája? !Dicsőség, bőség, hatalom, vagyon!

Évezredeknek kapzsi szolgáiMennyi könnyet s vért hullattak azon!?

De tőled senki el nem vehette A rád sugárzott égi glóriát,

Hogy vártad, vártad, vendégül láttad Isten egyszülött szent Fiát.

               Kirjákné Kovács Emma

    

A tulipán imája.
Uram, Te szórtad rám sugarad, mikor csak csíra voltam,
és locsoltál az Élet vízével bimbó koromban,
ezért gyorsan nőttem, frissen, üdén, és boldog vagyok,
hogy magamban ilyen szép tavaszt hordozhatok.
Törékeny hat pártám kelyhet alkot,
melyben reszket harmatos ajándékod.
Fényes kelyhem feléd tárom,
míg szeretetről, békéről álmodok.
A sötétség elől szirmaim bezárom,
de a védtelen bogárnak menhelynek kitárom.
Ha föld színéről letűnök,
egy szép tavaszi napon országodban újra kinövök. Ámen.

Thomas Merton: Ima:::--Uram!

Fogalmam sincs róla, merre tartok.  Nem látom az utat magam előtt.
Nem tudhatom bizonyosan, hol fog végződni.  Magamat sem ismerem igazán:
De úgy gondolom, a Te akaratodat követem.  Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban azt is teszem.
Szeretnék Neked tetszeni  és hiszem, hogy ez a kívánság valóban tetszik Neked.
Remélem, hogy mindenben, amit csak teszek, ez a vágy vezet.
Bízom benne,  hogy sohasem fogok ettől a vágytól függetlenül  bármit is tenni.
És tudom: ha így cselekszem,  Te a helyes úton fogsz vezetni.
Még akkor is, ha talán semmit sem tudok róla.  Azért mindig bízni akarok Benned,
még ha úgy is látszik, hogy eltévedtem  és a halál árnyékában járok.
Nem akarok félni, mert Te mindig velem vagy. Sohasem fogod hagyni, hogy egyedül szálljak szembe
a rám leselkedő veszedelmekkel. Ámen.                                                                                                Ján. 14,6—„ Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. „ 

"Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek.

Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.

Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.

Nemcsak mi haladunk az utakon az, utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt." (Márai Sándor)