KRISZTUS FŐPAPI MUNKÁJA

             

Fent van Néked, Közbenjáróm

az Atyánál székhelyed.

Honnan nagy hatalmas kézzel

szolgáid védelmezed.

Fent ülvén a dicsőségbe‘

koronát fejedre téve

áldnak és dicsérnek ott

s hódolnak az angyalok.

Elvégezted nagy  munkádat,

Önmagad feláldoztad.

bűnei kötelékéből

népedet feloldoztad.

Azzal nékünk üdvöt adtál,

hogy miérettünk meghaltál.

Hogy a sírból kijöttél,

feltámadást szereztél.

A Te működésed mostan

a szentélyben odafent,

Hogy terjeszd az élet-erőt

Igéd által idelent.

Bárkinek is adsz kegyelmet.

kik Tehozzád hittel jönnek;

Nékünk azt már megadtad,

vegyed érte hálánkat.

Néped neve fel van írva

melledre, ó, Jézusom.

Akik Hozzád jönnek sírva,

elfogadod, jól tudom.

Képviselve vagyunk Véled,

Isten elfogadott téged

mi helyettünk. És Te ott

készíted a hajlékot.

Nem felejtkezel meg, ó, Te

azokról sem Jézusom,

Kik még a világban élve

nem haladnak utadon.

Értük kéred szent Atyádat,

hogy kímélje meg e fákat,

melyek még gyümölcs helyett

csak levéllel díszlenek.

Szenvedésed érdemét

az Isten tudja jól, nagyon,

És helyettesítesz minket

örömmel mindenkoron;

Azon vagy, hogy Isten nékünk

adjon békét, legyen vélünk,

s hozzád vonja mindazt majd,

ki eddig távol maradt.

Ó, nagy Főpap, légy Te áldva,

hogy oly jó vagy mihozzánk,

Nem vagy olyan messze tőlünk,

áldásod adtad reánk.

Érdemeddel védj meg minket,

esedezzék értünk Lelked,

S ha e földről távozunk,

végy öledbe Jézusunk.

-----------------------------------------

Ki van fizetve.

A Sátán még mindig kisértgetett. Nemrég hozott egy jegyzéket,

Amelybe bűneim sorba Egyenként le voltak írva.

Elém tett, és rám vigyorgott. Jaj, Istenem! Mi minden volt ott!

Minden bűnöm, vétkem felírva... Ó, mi lesz velem? – kérdeztem sírva.

Hát mi lenne? – mondá ő nevetve – Nem jutsz az örök életre!

Az üdvösségből ki vagy zárva... S én zokogtam, mint egy árva.

Ekkor valaki hozzám lépett És keresztülhúzta a jegyzéket.

A keze át volt szegezve. És aláírta: KI VAN FIZETVE!