Meg kell változnunk .

Sokszor úgy ülünk itt

mint az alkonyati pír

ablakunk peremén:

visszaverődés nélkül.

- Nézni is rossz; bágyadt,

közömbös tekintetünk;

amin bántón látszik

hogy semmi sem hoztunk.

Így nem is vihetünk.

Csak jöttünk… és mentünk.

- Valahol… valami baj van.

Hidegedünk, mint a leoltott lámpa.

Eltűnt belőlünk Krisztus melege,

a testvért perzselő szeretet!

ami nélkül hiába jöttem…

csak láttak… csak időt töltöttem.

Ma még tudunk változtatni ezen…?

Tegyünk úgy, ahogy nekünk tenni kell!

Szívünk fordítsuk az Ige felé,

s ne vigyünk semmit e kettő közé.

- Akkor megújul majd a lényünk,

magaviseletünk, beszédünk.

Kitárul sarkig lelki szemünk,

s mindent Isten kezébe teszünk.

...Akkor – bár te - észre sem veszed,

Lángra fog gyúlni szereteted.

---------------------------------------------

HIT ÁLTAL .

Egy himnuszt hallok elnémíthatatlan,

századokon át, új, meg új alakban.

Az énekes nem egyszer névtelen,

nem is ő énekel: a kegyelem!

S az egész földről láthatatlan karban

száll ég felé a csodálatos dallam,

és a fül fenséges harmóniát hall.

Figyelj: „Hit által! Hit által! Hit által!”

Azok sorában, akik énekelnek

van kemény férfi, félénk, gyenge gyermek,

roskadt öreg, remegő szívű asszony…

De nincs perc, hogy a himnusz elhallgasson!

mert szájról-szájra, szívről-szívre kel.

Némíts el egyet, ezer énekel.

Új, meg új hang, de ugyanaz a dallam.

Néha leborulok, hogy tisztán halljam,

tele frissességgel, zengő csodákkal.

Hallod? „Hit által! Hit által! Hit által!”

Isten Lelke vezényel. Egyet int,

és új énekes lép elő megint.

Így int neked, és így intett nekem.

Meghallja, ha elnémul énekem,

és fáj neki egyetlen hang hiánya,

amint a nagy egészet dirigálja,

s az örök himnusz zúgva, zengve szárnyal:

Igen! „Hit által! Hit által! Hit által!”

Érzem, rajtam a Karmester szeme

énekelni, kezdeni kezdene,

hogy könnyen, harcom, életem, halálom,

minden szavam, minden szívdobbanásom

ezt, ezt az egyet zengje szüntelen!

Láthatatlan kar énekel velem,

testvéreim hangja körülölel.

nem, nem, a himnusz nem némulhat el!

Legyen a dallam bármilyen nehéz!

szemünk a Karmester kezére néz,

és minden olyan egyszerűvé válik.

Ő segít énekelni mindhalálig.

Könnyel, harccal, élettel és halállal

Ma is: „Hit által! Hit által! Hit által!”

        Túrmezei Erzsébet  „Emberré lettél...”

--------------------------------------------------