PIERRE ABÉLARD
SZOMBAT ESTI HIMNUSZA
Óh milyek s mekkorák azok a szombatok,
mikkel az ég örök udvara zeng s ragyog!
Törteknek pihenés, bátraknak jutalom.
Isten lesz minden, és mindenben Ő honol.
Ott fogad igazi szent Jeruzsálemünk,
ahol a Béke lesz  örökös örömünk;
ahol a tény előtt nem fut az epedés,
s nem lesz a vágy különb, mint a teljesedés.
Mily király, mily udvar, micsoda palota,
mily béke, nyugalom, boldogság vár oda:
mondják el majd azok, akik már élvezik,
ha tudják mondani úgy ahogy érezik!
Mi pedig lelkünket emeljük azalatt
s vágyaink mind e szent hon felé szálljanak, hogy Jeruzsálembe
Babilonból vidám szívvel térjünk meg a számkivetés után.
Ott minden bús terhet levetve boldogan
Sionnak énekét daloljuk gondtalan,
s kegyelmedért örök hálákat zeng Neked,
mi Urunk, Királyunk, üdvözült nemzeted!
Mert ott a szombatot új szombat váltja fel,
szombatolók örök ünnepe nem fogy el,
s nem érik végüket az ujjongó dalok,
amiket harsogunk mink és az angyalok.
(Babits Mihály fordítása)