"Grádicsok éneke, Dávidtól. Ímé míly jó és míly gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; amely lefoly köntöse prémjére; Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sión hegyeire. Csak oda küld az Úr áldást és életet örökké!" Zsoltár 133,1-3

Az első, amit szeretnék aláhúzni ebben a Zsoltárban, hogy "együtt" lakozni.

Nem tudom, nincsenek-e rossz tapasztalataink az együtt lakozással kapcsolatban?

Nincs-e olyan gondolat bennetek: Jaj, csak együtt ne kelljen lakozni senkivel!

Talán néhány napig még elmegy, de egészen, az már nem.

Hány házasság megy tönkre ezen, hogy együtt laknak fiatalok az idősebbekkel.

Egyik beleszólt a másik dolgába és nagyon sok rossz tapasztalat van az együtt lakozásról.

Ha csak szomszédok laknak közel egymáshoz, ott is mennyi panaszt lehet hallani.
                                                        

Zsoltár 133,1-3

Az Ige mond itt egy furcsa szót, amit az együtt lakásnál nem szoktunk hallani. "Íme", lásd.

 Ez mindig azt jelenti, Isten rámutat valamire. Milyen jó és gyönyörűséges együtt lakozni.

Ez a két szó, hogy "jó" és "gyönyörűséges", nem szokott előfordulni.

Itt bizonyos emberekre mondja, hogy együtt lakoznak az atyafiak.

Mit jelent ez, hogy atyafiak?

Egy apának, egy anyának a gyermekei. De az atyafiak is veszekednek egy házban, és nem tudnak együtt lakozni. De most az Ige azokról beszél, akik igazán atyafiak, egy Atyának, Istennek a gyermekei. Milyen nagy dolog ez a szó. Te igazán gyermeke vagy az egy Atyának?

Ha testvére vagy Jézusnak, akkor emlékszel a születésedre.

 Mert Isten családjába csak bele születni lehet.

Az Atyának nincsenek örökbefogadott gyermekei. Sem unokája.

Csak olyanok, akik ugyanabba a családba születtek.

A vízözönben egyetlen család maradt meg. Csak Noé ment be a bárkába, és családja.

 Az egész világ elveszett. Amikor majd a tűzözön lesz, akkor is egy család menekül meg: Isten családja. Ezért nagyon komoly kérdés, beleszülettél-e már ebbe a családba?

Amilyen biztosan tudom, hogy testileg megszülettem, olyan biztosan kell tudnom, hogy beleszülettem-e már Isten családjába?

Akik valóban beleszülettek Isten családjába, új életük van, egy Atyának, az Élő Istennek gyermekei, egy családba tartoznak. Ezekről mondja az Ige, hogy mily jó és gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak. Azt is megmondja az Ige, hogy miért jó és gyönyörűséges az együtt lakozás. "Mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán, amely lefoly köntöse prémjére." A Bibliában az olaj a Szentlélek jelképe.

Az Ószövetségben a papokat drága olajjal kenték fel. A bűnesetkor a Szentlélek elveszett az ember számára. Isten azt mondta az embernek: Ha engedetlen leszel, meghalsz.

Az ember elkövette az első bűnt, és az Isten által belelehelt Lélek, a drága Szentlélek, a drága olaj eltávozott tőle.

Amikor jött Jézus, Isten Felkentje, Benne ott volt az az öröm, az a szeretet, az a békesség, ami a Szentléleknek jellemzője. Jézusból Isten Szentlelke áradt széjjel.

Azért mondom, hogy nagyon drága ez az olaj, mert az Ő életébe került.

Addig nem tölhette ki Isten Szentlelkét, amíg Jézus keresztre nem vitte a bűnt.

Csak ez után töltetett ki a Szentlélek pünkösdkor

Jézus azt mondta mielőtt elment, „ ha majd elmegyek, elküldöm magam helyett a Szent Szellemet .és az akkor ,megtanít titeket mindenre!”

Még egy képet mond az Ige a végén: "Mint a Hermon harmatja, amely leszáll a Sión hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!" Csak oda! Csak ahol a Szentlélek van.

Csak ahol az atyafiak együtt lakoznak szeretetben. A harmaton gondolkoztam.

Aggeus könyvében mondja az Ige: "Azért vonták meg tőletek az egek a harmatot".

(Agg 1,10). Vajon az életeden miért nincs harmat? Miért nincs áldás?

Miért nem olyan harmatos az Úrral való kapcsolatod, ahogy talán kezdetben volt.

A most hitrejutott embereknek minden szava olyan harmatos, olyan üde.

Nem olyan betanult imádságok.

Az ember szíve rögtön örül, amikor hallja