- Gondolkoztunk-e már azon, hogy ez nem természetes?   Ez a Zsoltáríró most világosan elmondja. "Mintegy csudává lettem sokaknak.  " Nagyon sok gyermek már gyerekkorában csodává lett.                                                                 Sokszor az orvos is csodálkozik, hogy megszületett.  Soha ne vegyük természetesnek, amiről Isten azt mondja, hogy csoda.  Hálát adtál-e valaha Istennek azért, hogy életet adott?                                                                                      Hogy egyszerűen megszülettél, gyermek lehettél, felnőhettél.                                                                            Mennyi veszedelem fenyegethet egy gyereket.                                                                                                       Talán elmondták szüleid, - mert nekem elmondták, hogy mi minden volt gyermekkoromban. A legkülönbözőbb dolgok fenyegetik a kicsi életet.
-----------------------------------------------                                                                                                     Szeretném, ha ma este megköszönnénk Istennek, az életet, amit adott, a védelmet, amit nyújtott, a szeretetet, amit talán fel sem fogunk, természetesnek tartunk. Talán soha nem tudjuk meg, milyen veszedelmekben voltunk életünk különböző szakaszaiban. "Gyermekségemtől tanítottál engem, és mind mostanig hirdetem a Te csodadolgaidat." Aztán előrenéz a Zsoltáros: "Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, óh Isten." Talán benne vagy már, talán megőszültél, talán közel vagy már hozzá, és gondolj arra, milyen nagy ajándék, hogy akkor sem fog elhagyni. Lehet lesz olyan időd, amikor mindenki elhagy, senki nem törődik veled, Ő akkor is ott van. Ez a kérése a Zsoltárírónak: "Hogy hirdessem a Te karodat e nemzetségnek és minden következendőnek a Te nagy tetteidet." Hirdetem-e ennek a nemzedéknek és a következendőnek? A fiaiddal, az unokáiddal vajon róla beszélsz-e? Olyan rettenetes dolog, hogy megtapasztaltad, átélted csodáit, és mégsem ezeket mondod. Lehet, hogy az aggodalmaidat mondod, félelmeidet, talán otthon sem hallasz mást, mint hogy mi lesz. Hirdeti-e a te szád az Ő csodáit, és dicsőségét?

---------------------------------------------------------

HISZITEK-E?         

Hiszitek-e,

     hogy nem korlátoznak emberi határok,

     hogy meg tud nyílni éjbemerült szem,

     hogy meg tud indulni a béna láb,

     a süket csöndet hatalmam áttöri,

     vert hadként futamodnak démonok,

foglyait kiereszti a Halál,

tajtékzó vizen járni is lehet,

ötezernek elég az öt kenyér,

s hol megjelenek, öröm bora csillog,

hogy tolvajból lesz szegények barátja,

és gyűlölőmből leghívebb apostol?

Bárhol, bármikor: hogy azt, amit ti nem,

- ÉN valóban megcselekedhetem?

Hiszitek-e?

És csodát lát a hit,

mert testté lett az IGE.

     Siklós József

-----------------------------------------------------

Az én világom

Ez a világ: nem az én világom.

Az én világom gyönyörű, csodás.

Lelkem nem mereng színes délibábon, -

Betölti azt az örök látomás…

Az én világom az isteni műnek

Legcsodásabb, legszebb alkotása.

Más az élete itt a virágnak, fűnek,

S nincs a világon neki hasonmása.

Az én világom tele van örömmel,

Ott a boldogság viszi a szerepet.

Csodás világát sugárözönnel

Ragyogja be az örök szeretet.

Az én világom: végtelenbe nyúlik.

Nincs vége, nincs neki határa.

E földi világ megégve elmúlik

Az élő Isten egyetlen szavára…

Az én világom nem múlik el soha,

Csak szebbé lehet, ragyogóbbá válhat,

Az én világom még nem volt mostoha

S nem nyújtott csalódást senki fiának.

Az én világom magasságba ível,

Oda eljutni keskeny úton lehet.

Csak az juthat el, aki kitart híven,

És kit az élet Fejedelme vezet.

Az én világom a lélek világa,

A hit világának ragyogó szépsége.

E csodás világnak egyetlen virága

Az örök élet boldog reménysége.

Az én világom, az Ő világa!

Hol pálma leng és zölden hajt a cédrus,

E szép világnak vezére s királya

Megváltóm: a názáreti Jézus.

   Somogyi János.   (Balogh Debóra füzetéből, Kolozsvár)