2014. január 30., csütörtök



Isten bár nem telefonon hív bennünket, de azt várja, hogy kapcsolatba legyünk Vele. Ilyenkor általában egy egy kijelölt időpontra gondolunk,  este vagy reggel, amikor éppen ráérünk bibliát olvasni, azonban nem csak ennyit akar az időnkből, hanem sokkal többet, hogy szüntelenül imádkozzunk Hozzá. Szüntelenül Vele legyen tele a gondolatunk és a szívünk. Még ha sokszor úgy érezzük, annyira elfoglaltak..

--------------------------------------------------------------------------------------           
Üdvösség Krisztusban – napi áhítat.
„Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.” Mt 6,12
Sokan imádkozzák ezt anélkül, hogy gondolnának arra, voltaképpen mit is imádkoznak. Milyen sokan vannak, akik nem tudnak megbocsátani, különböző dolgokért neheztelnek és panaszkodnak a másikra, és talán még azt is mondják, hogy sok minden van annak a füle mögött. Mások viszont azt mondják: megbocsátanak, de nem felejtenek. Ha azután így imádkoznak: „bocsásd meg ... miképpen mi is megbocsátunk... Isten sem felejti el ezeknek, amit vétkeztek. Ha tehát nem bocsátunk meg tiszta szívből, akkor, ha azért könyörgünk: bocsáss meg ... miként mi is ... — tulajdonképpen azért imádkozunk: ne bocsásd meg a vétkeinket. Nem így gondoljuk, pedig így van. Ismertem valakit, aki így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekem, ahogy nekem is meg kellene bocsátanom.” Ez az ember már egy kicsit elgondolkozott a dolgon. De ez van megírva: ha megbocsátjuk az embereknek a vétkeiket, nekünk is megbocsát Isten, ha azonban nem bocsátunk meg, nekünk sem bocsát meg Isten. Az is meg van írva: „Amiképpen Krisztus is megbocsátott nektek, úgy ti is” (Kol 3,13). Krisztus azt mondja gyermekeinek, hogy bűneikről többé nem akar megemlékezni. Sajnos azonban sokan vannak az ún. kegyesek között, akik azt állítják ugyan, hogy senkire nem neheztelnek, mégis szüntelenül a mások hibáját emlegetik. Ezekről meglátszik, hogy keserűséget hordoznak a szívükben. Ezért, ha mi, mint Isten gyermekei, akiknek már megbocsáttattak a bűneink, így imádkozunk, arra int bennünket Isten, hogy senkinek se rójunk fel semmit. Mert amilyen mértékkel mérünk, olyan mértékkel mérnek nekünk is. És ahogy az emberekre gondolunk, úgy kell Istennek is reánk gondolnia. Ez tehát nyomatékos figyelmeztetés, hogy amiként Ő megbocsátott, úgy bocsássunk meg mi is.
------------------------------------------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése